Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

177 évvel ezelőtt hatalmas árvíz volt

A megáradt Duna óriási pusztítást végzett Józsefvárosban

2015. március 16. hétfõ

1838. március 13-án lépett ki medréből Pest-Budánál a Duna. A jeges áradás áttörte a korábban emelt ideiglenes gátat, a víz elöntötte az akkor még külvárosnak számító Teréz-, Ferenc- és Józsefvárost is. A pusztítás hatalmas volt. A kerületekben a korabeli vízállásra több helyen táblák is emlékeztetnek.

A XIX. század első felében még csak gyerekcipőben járt a folyók szabályozása. A Dunán számtalan kisebb-nagyobb sziget és zátony nehezítette a jég tavaszi levonulását, ezekben az években nem volt ritka a kora tavaszi árvíz. Ami viszont 1838-ban bekövetkezett, arra a korabeli pesti polgár sem számított.

Halászok, katonák, és főurak vállvetve mentették a menthetőt

Az 1837-38-as tél szokatlanul hideg volt. A Vácnál képződött jégtorlasz március 13-án, este kilenc órakor zúdult a városra, amelyet akkor még csak homokból és trágyából épített gát védett. A védvonalat hamar áttörte a folyó, elöntve utcákat, házakat. A lakosságnak félrevert harangok jelezték a katasztrófát: az emberek fontosabb javaikkal a tetőkre, padlásokra menekültek.     A Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén ma is látható a vízállást jelölő tábla     Aki tudott, segített   A mentés már másnap reggel indult. Csónakokkal, ladikokkal és tutajokkal mentettek halászok, révészek, polgárok és katonák a főurakkal vállvetve. Wesselényi Miklós báró mellett Eötvös József báró, Landerer Lajos és sokan mások is jelentős részt vállaltak a bajba jutottak megsegítésében. A vízszint március 15-én tetőzött, a mai számítás szerint 1029 cm-nél. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a korabeli utcák körülbelül egy méterrel alacsonyabb szinten voltak a mainál. A pusztítás eredményeként Pesten 151 ember halt meg és 2281 ház vált rommá, számtalan lakos lett nincstelen, földönfutó.    A Rókus kápolna bejáratát teljesen ellepte a jeges ár   Új építkezési szabályok   Az árvíz levonulását követően megindult az újjáépítés. Ekkor már csak engedéllyel lehetett építkezni, amelyben szabályozták többek között az építés anyagát, a falvastagságot és az alap magasságát is. Ma már a város számos pontján megtalálhatók a vízállásra emlékeztető táblák és domborművek, mint Józsefvárosban a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén és a Rókus kápolna falán is.