Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Országos Üvegfestészeti Intézet

Józsefvárosban készültek templomaink színes ablakai

2012. január 16. hétfõ

A Kiegyezés (1867) után, a fejlődni akaró országban hatalmas építkezések indultak meg. Mai nagyvárosaink, és persze elsősorban Budapest, középületeinek nagy része ebben a korszakban épült. A városházák, színházak, templomok tervezésénél, kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a megrendelők az esztétikai szempontokra is. Új mesterségek sora alakult ki, vagy született újjá: kőfaragók, épület-festők, épület-szobrászok nemzedékei kaptak munkát a Monarchia időszakában. Ilyen új szakma, mai szóval élve, jellegzetes iparművészeti ágazatként jelent meg az üvegfestészet is. Ez gyakorlatilag többnyire a hatalmas homlokzati üvegfelületek, vagy templom-ablakok dús színezését jelentette. Gyakori volt az ajtók üveg-elemeinek mázolása is. Kerekes Pál írása.

Az első üvegfestészeti műhelyt Budapesten Kratzmann Ede alapította 1878-ban. A munka beindulásának századik évfordulójára emlékezve a kutatók a műtermet a jelenlegi klinikák helyére tették, meg is nevezve, hogy a Verebély-klinika áll most a hajdani művészeti üzem helyén. (Verebély Tibor híres sebészprofesszor 1919-1941 évek között vezette a sebészeti klinikát.)

ATerézvárosi Plébánia Kratzmann Ede által készített üvegablakai

Még pontosabb leírást kapunk az eredeti üvegdíszítési manufaktúráról egy 1904-ből készült (!) légi felvételről. A fotó keletkezéséről így számol be az „Üvegablakok Anno” című blog: „Král Sándor tüzérfőhadnagy a Turul nevű sárga léggömbje rendszeres látványossága volt  a pesti légtérnek már 1902-óta. Sőt, 1904-ben már "versenyeket" is rendeztek.  Az Osztrák-Magyar Légszesz Társulat egyik telephelyéről - illusztris utasokkal - felemelkedett léghajót, a földről automobilokkal próbálta üldözni és megkeresni a társaság többi tagja. A gondolában ácsorgó utasoknak, sok dolguk nem akadt az úton: bámészkodtak, megebédeltek, illetve fényképeztek. Egy ilyen út során készült – kb. 400 méteres magasságból a  légi felvétel a Ludovika környékéről.  A teljes képen látható, hogy  a mai II.számú Szülészeti Klinika elődje már ott van - tehát 1898 után vagyunk. A Neurológiai Klinika építése pedig még el sem kezdődött, vagyis 1908 még nem érkezett el. Egyelőre, ez az első és egyetlen fotó a Trefort Ágoston által létrehozott és Kratzmann Edére bízott  Országos Üvegfestészeti Intézet , Balassa utca 6. szám alatti épületéről.”

A légi fotó az előző századforduló idején az Orczy kertről és környezetéről

Tehát itt már egy egész intézet működött, állami támogatással, tanulókkal, segédekkel, mesterekkel. A műhelyről, és alapítójáról Kratzmann Edéről így ír a „Tanulmányok Budapest múltjából” 1938. évi 6. kötete: „Ezt az iparművészeti ágat fővárosunkban Kratzmann Ede honosította meg. Atyja, Kratzmann Gusztáv az Esterházy-képtár igazgatója volt, amikor a Képtár - melyből később a Szépművészeti Múzeum alakult - az állam tulajdonába ment át.

Kratzmann Ede Prágában született 1847. április 29-én. Atyjával Pesten telepedik meg, innen állami ösztöndíjjal Münchenbe megy, hogy festeni tanuljon. Később Münchenben üvegfestészeti műhelyt nyit, ahol egy Ulke nevű festővel dolgozik együtt. Első munkája Budapest számára, a belvárosi plébániatemplom szentélyének északi részén elhelyezett Szent István-ablak és az ugyancsak ebben a templomban lévő Szent László ablak. Ezek még Münchenben készültek. 1876-ban Kratzmannt már Pesten találjuk. Ebben az évben kéri ugyanis Trefort akkori kultuszminisztert - Pesten kelt kérvényében - hogy itt üvegfestő-műhelyt nyithasson. Az engedélyt megkapja és a műhely 1878-ban meg is nyílik; az új botanikus kertben, ahol ma a Verebély-klinika áll. A műhely földszintes épület, benne öt műterem, a pincében három szoba, egy műhely terem és négy raktár. 1879-től kezdve már sűrűn rendelnek nála színes üvegablakokat. A belvárosi plébániatemplom számára ekkor készülnek a Szent Erzsébet, Szent Margit, Keresztelő Szent János, Szent Gellért és Szent József tiszteletére elhelyezett ablakok. Ezekhez az ablakokhoz a kartonokat részben atyja Gusztáv, részben Cargl Ferenc festőművész készíti. A már említett Szent István- és Szent László-ablakok kartonjait Than Mór festette.” (Seenger Ervin: Kratzmann Ede első budapesti üvegfestő és működése)

Jelentős munkái voltak még a Mátyás-templom, és a budapesti Újvárosháza color-ablakainak megalkotása. Sajnos élete a későbbiekben tragikus fordulatot vett. Szakmai és üzleti konfliktusok után Bécsbe költözött, majd az I. Világháború után - elvesztve a megrendeléseket – valóságos nyomorba jutott. 1922. február 5-én halt meg a Mester, akinek művei ma is megtalálhatók számos templomunkban.

 

A Budapest Ferencvárosi Plébániatemplom részére készült, Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablak sajnos ma már nem látható. A mű a II. Világháborúban elpusztult. Az adakozó, mai szóval szponzor, gróf Wenkheim Frigyesné az alábbi szöveget jegyeztette fel az alkotásra:

MAGYAR SZENT ERZSÉBET SZEGÉNYEK, BETEGEK HÜ ÁPOLÓJA HAZÁNKNAK ÁRVÁIT, ÖZVEGYEIT ÓVJA MENYORSZÁGBÓL ESEDEZÉSED. HOZZÁD FOHÁSZKODVA AJÁNLJA FÖL E KÉPET WENCKHEIM KRISZTINA GRÓFNÉ.

Kalocsa, Szent István templom

 

Kaposvár, Nagyboldogasszony Székesegyház