Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

A tűkorszak vége Józsefvárosban

Mi lesz velünk Kék Pont nélkül?

2013. október 15. kedd

Elég nagy felzúdulást okozott, hogy Józsefváros december 31-i hatállyal felmondta az együttműködést a drogosoknak steril tűket osztó Kék Pont Alapítvánnyal. A sajtó egy része és négy civil szervezet országos üggyé igyekezett dagasztani a Magdolna utcai tűcsereprogram továbbélésének ügyét. Dávid Ferenc, a Kék Pont alapítvány projektvezetője egyenesen AIDS-robbanást jósolt egy-két éven belül. Valójában kit is fenyeget veszély, és milyen mértékben? Tisztázó kérdéseinkre dr. Ujhelyi Eszter, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője válaszolt.

Lesz-e AIDS-robbanás?

– 1985 és 2013 között, tehát huszonnyolc év alatt összesen 2402 HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak Magyarországon, közülük mindössze 23-an voltak intravénás drogfogyasztók, és ezek is lényegében „importált” esetek, tehát külföldiek. 20 esetben a diagnózis 2007 előtt történt.  Ha ez a tűcsereprogram sikerének lenne köszönhető, akkor a C-típusú hepatitisz sem emelkedett volna. Csakhogy miközben ennek aránya a 90-es években még 30-40 százalékos volt az intravénás drogosok körében, addig mára 70 százalék fölé emelkedett.

Mitől terjed ennyire a hepatitisz-C?

– 2012-ben készült egy nagy tanulmány a börtönökben fogvatartottak saját bevallásai alapján. Az intravénás droghasználók közül minden negyedik volt C-típusú hepatitisszel fertőzött, míg minden hatodik vírushordozó válaszadó azt jelezte, hogy sohasem használt még intravénás kábítószert. Jelentős kockázattal jár a tetoválás is, ami többnyire mások által is használt tűvel került az elítéltek testére. A „robbanás” összefügg a megváltozott szexuális szokásokkal is, amelyek kifejezetten kedveznek a fertőzés továbbadásának. Az új hepatitisz-C fertőzések jelentős része a  homoszexuálisok köréből kerül  ki. Az utóbbi időkben megjelent „meleg” bárokban vannak úgynevezett sötét szobák, ahol minden megtörténhet. Ehhez a felfokozott szexuális élethez stimulálószereket, köztük kábítószereket is használnak. Nem a klasszikus drogokat, hanem például a poppers nevezetű partidrogot, ami egyébként egy bőrárutisztító folyadék, melyet a férfiak beinhalálnak. De alkalmi jelleggel használnak intravénás drogokat is. Volt olyan HIV-pozitív, ráadásul hepatitisz-fertőzött homoszexuális páciensünk, aki elmondta, hogy buli előtt intravénás drogot használ. Általában ügyel rá, hogy saját tűje legyen, de ha el vannak szállva, előfordul, hogy egymásét is használják. Valószínűleg a HIV-fertőzött „melegek” körében is vannak intravénás drogosok, de ezt ők nem vallják be, a homoszexualitásukat viszont nem titkolják.

Tűcsereprogram hiányában milyen járvány törhet ki Józsefvárosban?

– Semmilyen. Az eddig jól működőnek tartott tűcsere mellett nőtt ugyanis a duplájára a hepatitisz-C-vel fertőzöttek aránya az intravénás drogosok körében. Ám még ebből sem lett járvány. A tűcsereprogram résztvevői sem csak steril tűt használnak. A ferencvárosi Dzsumbujban végzett vizsgálat során például a résztvevők bevallották, hogy nagyon sokszor a tűt mégis megosztják, mikor már olyan állapotban vannak, hogy nem mérlegelik a dolgokat.

Bevizsgálják-e a visszavitt tűket?

– Senki sem vizsgálja. A tűben annyi vér van csak, amennyi a fertőzést átviszi, de laboratóriumi vizsgálatra nem alkalmas.

Tűcsere nélkül nem is lehet steril tűhöz jutni?

– Ha valaki bemegy egy gyógyszertárba, nyugodtan megveheti. Az AIDS megjelenésekor Magyarországon azért nem terjedt el a betegség az intravénás drogosok körében, mert a cukorbetegekre való tekintettel már akkor is fillérekért lehetett a patikákban steril tűt és fecskendőt vásárolni. Mivel sok országban nem lehetett, ezért alakultak ki ott a tűcsereprogramok, ami azt jelenti, hogy annyi steril tűt adnak ki, ahány szennyezettet valaki visszavitt. Nálunk ezzel szemben akkor is kiadnak naponta kb. ötöt, ha egyet sem vittek vissza.

Milyen veszélyt jelentenek az eldobott injekciós tűk?

– Egy szennyezett tűbe belenyúlni számtalan veszélyt hordoz. Rengeteg baktérium található a földön, amelyektől tűszúrás útján fertőzést vagy vérmérgezést lehet kapni. A HIV-vírus szerencsére elég hamar elpusztul, de a hepatitisz-C és B nem, ezek továbbélnek a fecskendőben. Itt a kórházban is kezelünk olyan, más intézményben dolgozó orvost, aki az idén véletlenül megsértette magát egy intravénás drogos tűjével, és hepatitisszel fertőződött. Józsefvárosból több takarítót is meg kellett vizsgálnunk, akik tűszúrásos balesetet szenvedtek. Ha közmunkások fertőződnek meg, azért ki vállalja a felelősséget? Talán a Kék Pont? Itt kártérítések is szóba jönnek.

Mikor derül ki a fertőzés?

– A hepatitisz B kettő, a hepatitisz C rutin szerológiai szűréssel a fertőzés után három hónappal mutatható ki, de kb. fél évet kell várni, mert lehetnek spontán gyógyulások. Azután jön az injekciós interferon-kezelés, amelyet a hasfalba adnak. Az intravénás drogosok körében elterjedt vírustörzs – a 3-as genotípus – általában jól reagál rá, a legtöbben maradéktalanul meggyógyulnak, míg a lakosság körében terjedő egyéb genotípusoknál csak 40 százalékos a gyógyulási arány. Ha viszont egy kisgyermek fertőződik meg, őt sajnos nem lehet interferonnal kezelni, mert túl sok a mellékhatása. Meg kell várni, míg felnő...

A magukat tűcserélőnek magasztaló, de valójában tűosztogatóknak nagy ám a felelőssége ebben. Ehhez Józsefváros nem asszisztál a jövőben, viszont az ÁNTSZ-nek még lehet egy-két keresetlen szava.

B.É.