Köszöntőjében Kocsis Máté polgármester kifejtette, hogy a kultúrára soha nem lehet elég figyelmet fordítani. Ezért is fontos, hogy olyan magyar ember felügyelje ezt a területet az Unióban, aki kiterjesztve tudja értelmezni a kultúra fogalmát, hiszen a kultúra Európa jövőjének és fennmaradásának alapja.

Véleménye szerint a kulturáltság nem csak azt jelenti, hogy az ember járatos például a képzőművészet, vagy az irodalom berkeiben, hanem azt is, hogyan viselkedik, hogyan kommunikál, miként fordul embertársaihoz.

A nemzeti kultúrák a fontosak

Navracsics Tibor szavait azzal kezdte, hogy esküje alapján ő az Európai Uniót képviseli, az európai kulturális ügyeket felügyeli, nem a magyar kultúra nagykövete Brüsszelben. De kifejtette: mivel a magyar is hivatalos nyelv az Unióban, mindenki odafigyel arra, hogy a nemzeti érzések „nem megsértendők”.

Számos olyan kezdeményezést említett, amelyet Brüsszel azért indított el, hogy a nemzeti kultúrák mások számára is megismerhetőek legyen, ilyen például a műfordítói program is. Ez azt szolgálja, hogy az angol nyelv dominanciája helyett egy többnyelvű közeg honosodjon meg az EU-ban. Csontos János, író, moderátor kérdésére, hogy hova helyezné magát az e-book kontra könyv „háborúban” az uniós biztos kifejtette, hogy szakirodalmat (politológia, jog) már csak e-bookon olvas, az anyag nagysága és jegyzetelhetősége miatt, de ha szépirodalomra vágyik kizárólag papírra nyomtatott könyvet vesz a kezébe.

Terjesszük a magyar értékeket

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy ő személy szerint is azon az állásponton van, hogy ne egységes európai „nemzet” létrejöttét erőltessük, hanem olyan európai közösséget építsünk, melynek alapja, hogy a nemzetek minél jobban megismerjék egymást. A biztos szerint magyar részről ennek lényeges eleme lenne az, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy micsoda kulturális teljesítményekre vagyunk képesek, de ezeket be is tudjuk mutatni a világnak. Ne várjunk arra, hogy mások fedezzék fel az értékeinket, hanem mi terjesszük ezeket. Ennek fontos eleme lenne a magyar kulturdiplomácia, vagy ha úgy tetszik az országimázs erősítése a szomszédaink, a régió és a tágabb értelemben vett Európa felé. Ezért elsősorban itt, Magyarországon kellene eldönteni, hogy milyen képet szeretnénk kialakítani magunkról a világban.

A beszélgetés kötetlenebb részében felvetődött, hogy lehetne kezdeményezni az Uniónál, hogy magyar mintára vezessék be az „európai kultúra napját.” Navracsics Tibor végül tréfásan azt is elárulta a jelenlévőknek, hogy ő a „legnépszerűbb” a kollégák körében, mert mint a kultúráért és sportért felelős biztos, kaphat koncert, vagy meccs jegyeket.