A szép számmal összegyűlt ünneplőket Dr. Horváth Béla, a Parma Fidei-Hit Pajzsa díj egyik alapítója köszöntötte a plébániatemplomban. A volt országgyűlési képviselő terjesztette a parlament elé, hogy február 25-ét nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, és immár 14. alkalommal ehhez kapcsolódóan adják át a Hit Pajzsa kitűntetést is.

Ünnepi köszöntőjében Dr. Kocsis Máté, a Fővárosi Közgyűlés önkormányzati és rendészeti tanácsnoka felhívta a figyelmet, hogy emlékeznünk kell a kommunizmus áldozataira, hiszen ennek az eszmerendszernek az egyik fő alapja a hit- és egyházellenesség volt. Ezért is fontos a Hit Pajzsa díj, hogy megtiszteljük azokat, akik a kommunizmus alatt is hűek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz – azokat, akik belső parancsnak engedelmeskedve élték életüket, ez vezette cselekedeteiket. Ezek az emberek példát mutattak, példaképpé váltak tetteik, gondolataik, értékrendszerük, mindennapi életvitelük alapján.

Hit Pajzsa díj mindig figyelmeztet bennünket arra, hogy hitünket és erkölcsösségünket a legnehezebb időkben sem veszíthetjük el. Kocsis Máté felidézte, hogy a kitüntetett plébánost „emberhalásznak” is nevezik, hiszen Györgydeák Márton a közösség építésére fordított rengeteg energiát életében. Végezetül a saját korosztályának üzenve a tanácsnok azt kérte, hogy becsüljék meg ezeket az embereket, akik életükkel példát mutatnak a jövő generációjának.

Prof. Dr. Bolberitz Pál atya laudációjában felidézte a kitüntetett életútját, valamint a Regnum Marianum katolikus szervezetben betöltött szerepét, amiért a kommunizmusban többször is kihallgatták, de nem volt hajlandó társai, tanítványai ellen vallani. A Regnum megszűnése után sem hagyott fel ifjúságnevelő tevékenységgel, és bárhol is szolgált, mindig a közösség építését tartotta szem előtt, azért dolgozott a nap minden percében.

Ezek után Mádl Dalma asszony átnyújtotta a Parma fidei-Hit Pajzsa kitüntetést Györgydeák Mártonnak, a Felső-Krisztinavárosi Keresztelő Szent János plébánia plébánosának. Györgydeák Márton atya beszédében felidézte, hogy Józsefvárosban nőtt fel, ide is járt gimnáziumba, sőt az ’56-os harcokban is részt vett. Sebesült, idősebb diáktársait cipelte a tankok elől. Amikor a Regnumot betiltották és megszüntették a kommunizmusban, ő folytatta a munkát, mivel mindig is az adott közösség megerősítését, és a fiatalok nevelését tartotta legfőbb feladatainak.

A kitüntetett elmondta, hogy nem érzi magát a kommunizmus áldozatának, de hősnek sem, tette, amit a hite és a szíve diktált. Az sem zavarta, hogy 17 évig nem volt útlevele, így a nyarakat nem a francia riviérán, hanem Magyarországon a hegyekben barangolva töltötte a fiatalokkal – idézte fel mosolyogva a múltat.

Az ünnepi műsorban közreműködött Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki az egyik díjalapító, az azóta elhunyt Gyurkovics Tibor Nemzet című versét szavalta el, valamint a  Felső-krisztinavárosi Plébánia Énekkara, Tőkés Tünde karnagy vezetésével, akik a kitüntetett kedvenc műveit adták elő.