A kelet-közép-európai nemzetek számára a totális diktatúrák elszenvedése és a tőlük való szabadulás sorsközösséget hozott létre – mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy érdemes tanulnunk mások és saját történelmünkből, hiszen átéltük és kollektív kötelességünk továbbadni a következő nemzedéknek a tapasztalatot azért, hogy soha többé ne lehessen ilyen rendszer Európában.

Balog Zoltán a kiállítást létrehozó Emlékezés és Szolidaritás Hálózatáról megjegyezte, hogy kevés olyan kezdeményezés van, ahol az oktatás szándéka, és a tudományos igényesség is ennyire együtt van. Hozzátette: ez is jelzi, hogy akarunk és képesek vagyunk közösen tanulni abból, ami velünk történik.

Rendbe rakni az emlékezéskultúrát

Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete szerint a kiállítás párbeszédre ad lehetőséget Kelet-Közép-Európa országainak, annak érdekében, hogy elkerüljük azokat a hibákat, amelyek leginkább sorsdöntőnek bizonyultak az időszak történelme során.

A történelmi eseményekkel kapcsolatos eltérő tapasztalatok ellenére arról is szól a kiállítás, hogy megpróbáljuk rendbe rakni a közös európai emlékezéskultúrát – emelte ki Lieselore Cyrus német nagykövet a megnyitón. 

Közép-Európa történészeinek közös kiállítása

Az Emlékezés és Szolidaritás Hálózatának német, lengyel, magyar, cseh, szlovák és román történészei által összeállított tárlat anyaga a szólás-, a vallás- és a gazdasági szabadság korlátozását, és annak visszaszerzéséért folytatott küzdelmet mutatja be a vasfüggöny keleti oldalán.

A Múzeumkertben felállított installáció képeken, szövegeken és dokumentumokon keresztül mutatja be Kelet-Közép-Európát 1939 és 1991 között.

Az ingyenesen megtekinthető vándorkiállítás Budapesten augusztus 8-áig látható, ezt követően folytatja európai körútját.