Külsejében is megújult az energiahatékonysági felújításon átesett Könyves Kálmán körúti „Tündérpalota”. A korszerűsítés során energiahatékony fűtési rendszert, korszerű világítást, valamint napelemes rendszert telepítettek az épületbe. A leglátványosabb változás azonban a nyílászárók cseréjének és a helyreállított, korszerű technológiával szigetelt homlokzatnak köszönhető. Az egykori tisztviselőtelepi gimnázium felújítása több mint 512 millió forintos Európai Uniós támogatásból valósult meg.
Ismét régi pompájában tündököl a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt álló „Tündérpalota”. A napokban fejeződött be az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kezelésében álló műemléképület energetikai és homlokzati felújítása, amely a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében, 512 millió forintból valósult meg. A legszembetűnőbb változás – a korábban omladozó, háborús nyomokat viselő – homlokzaton tapasztalható. A hófehér külső falakon egy speciális szigetelési technológiát alkalmaztak: a helyreállított vakolatra néhány milliméteres nanokerámia réteget vittek fel.
A munkálatok azonban a falakon túl is zajlottak. Az egykori iskola sportpályáján napelemes rendszert alakítottak ki, valamint tovább csökkentik az üzemelési költségeket az új, szabályozható fűtőtestek és a modern kazán. Emellett korszerű világítótestekkel látták el a helyiségeket, valamint szigetelték a padlását is. A patinás épület százéves nyílászárói helyére építészeti stílusához illeszkedő hőszigetelt ablakok kerültek. A kivitelezési munkálatokat sikerült úgy megvalósítani, hogy közben az épületben található könyvtár és három múzeum is zavartalanul működött. A beruházás eredményeként várhatóan évente több mint 35 millió forintot takarít meg az energiaköltségeken az üzemeltető.
További pályázatok segítségével – pozitív döntés esetében – a jövőben felújíthatják az épület klasszikus téglakerítését és parkját, valamint egyes épületrestaurátori munkálatokat is elvégezhetnek.
Miként ha tündérkastély volna
A Tündérpalota 1909 és 1911 között Kőrössy Albert tervei alapján a Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Gimnázium számára épült. Az iskola 1909/10. tanévi évkönyve szerint: „…a népliget lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna.” A gimnázium – amelyben Babits Mihály is tanított – 1924-től Széchenyi István nevét viselte. Társbérlőt 1925-ben kapott, itt helyezték el a Néprajzi Múzeum gyűjteményét 1975-ig. Bár iskola már nem működik az épületben, itt kaptak helyet a Természettudományi Múzeum növénytára, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorműhelyei is. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi részlege 1998-ban költözött az épületbe.