Táncsics Mihály 1826-tól élt Pesten, a harmincas évek közepén döntött úgy, Józsefváros külső részén házat vesz. Életpályám című könyvében írja: „az Orczy kert mögött kis házat, egy holdnyi telekkel együtt vettem 2100 vfrton, de csak foglalóul adtam rá 100 vfrtot, azon jó remény fejében, hogy majd egy év múlva részint nevelői fizetésemből, részint majd Kolozsváron kiadandott munkáimból a ház árát vagy nagyobb részét kifizethetem”. 

A kis ház, illetve a telek a mai Diószegi és a Sárkány utca sarkán állott. Táncsicsnak azonban sok gondja akadt a kertészkedéssel, a telekkel – az 1838-as árvíz elvitte például a termést, egy kondás kipakolta a kamráját –, ezért a házát elcserélte. 

Családjával a mai Tömő utca elejére költözött, azonban politikai nézetei miatt a 40-es években börtönbe került. Az 1848-as forradalom első napján a márciusi fiatalok és a hozzájuk csatlakozott pest-budai polgárok szabadították ki. 1849 után mintegy nyolc éven át Tömő utcai otthonának környékén bujdosott. Az 1857-es amnesztiát követően rejtekhelyeit elhagyhatta, ám később újra börtönbe került. 1867-es szabadulása után Orosházán képviselőnek választották, ami rendszeres jövedelmet biztosított számra, ezért úgy döntött, hogy házat épít a Tömő utcában. Az alapkövet maga Táncsics helyezte el 1872. március 15-én, az épületet Lohr János építész tervezte. A boldogság azonban nem tartott sokáig, Táncsics Mihály ugyanis 1876-ra úgy eladósodott, hogy el kellett hagynia otthonát, amit elárvereztek. A ház ma is áll, lakójára tábla emlékeztet.

A közélettől a hetvenes évek elején visszavonult Táncsics Mihály 1884-ben hunyt el, a józsefvárosi Fiumei úti temetőben nyugszik.