Farkas István Szabadszálláson született nyolcvan évvel ezelőtt, egy olyan roma családban, ahol a legtöbben muzsikálásból keresték kenyerüket. Gyermekként a szülők zenészt faragtak belőle, majd a Miskolci Zenei Konzervatóriumba jelentkezett hegedű szakra.  

A sikeres vizsgák után hamarosan elhelyezkedett a borsodi városban egy zenekarban, majd tehetségére gyorsan felfigyeltek a fővárosban is. Húszéves korában már kerületünkben lakott és egy jó nevű étteremben muzsikált, az akkori közönség nagy megelégedésére. Számos külföldi meghívásnak tett eleget, hegedűjével és az akkoriban alapított zenekarával bejárta az egész világot.+

A rendszerváltás után nyugdíjba vonult, majd a cigányzene hanyatlásával egyidejűleg elsajátította a hangszerkészítés tudományát. Józsefvárosban, a Szilágyi utcában van a műhelye, ahol számos zenésznek javítja a hangszerét, illetve készít szebbnél szebb, új vonós hangszereket.

A kilencvenes évek elején megalapította a Reményi Ede Egyesületet, amelynek fő célkitűzése a rendszerváltás után munkanélkülivé vált romák megsegítése volt. A civil szervezet és a kerületi önkormányzat közös együttműködése révén jött létre a Józsefvárosi Cigányzenekar, amely a kerületben élő roma zenészeknek biztosít megélhetési lehetőséget.

Farkas István célja, hogy a zenész roma fiatalokat oktassa és segítse, hogy a pályán maradhassanak.