Átmeneti időszakról van szó – indokolta a kényszer szülte döntést a NÖRI főigazgatója – amit a temető több helyen baleset- és életveszélyes állapota miatt hozott meg a Nemzeti Örökség Intézete. Első lépésként a főútvonalak megtisztítását és biztonságosan járhatóvá tételét végzik majd el.

„A mai naptól egy közös munka kezdődik, amelynek eredményeképpen ezt a temetőt rövid időn belül – legalább a megtisztított főútvonalak mentén – meg lehet nyitni” – tájékoztatott Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a két szervezet május 26-án tartott közös sajtótájékoztatóján. 

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke elmondta, a temető rendbetételében a MAZSIHISZ szakmai partnere szeretne lenni a NÖRI-nek, és az intézettel közös céljuk, hogy a temető az UNESCO Világörökség része legyen, amiről a két szervezet csütörtökön egy megállapodást írt alá. 

A szomszédos Fiumei úti temetőre utalva azt is elmondta, hogy a két szomszédos sírkert szimbolikus párbeszédben volt és van a mai napig, hiszen Magyarországon – zsidók és nem zsidók – közösen alkottak értékeket.

A temető története

A műemlékileg védett, 6 hektár területű sírkertet 1868-ban választották le a szomszédos Kerepesi – most Fiumei úti – temető területéből, ám a temetkezések csak 1874-től kezdődtek meg. A viszonylag kisméretű sírkert néhány évtized alatt megtelt. Ide temetkeztek a kor zsidó származású nagyiparosai, politikusai és művészei, így rendkívül érdekes metszetet ad a dualizmuskori Magyarország életéről – amely egyben a hazai zsidóság aranykora is volt.