Május utolsó vasárnapját – felelevenítve egy első világháború idején hozott törvényt – 2001 óta újra a Magyar Hősök Napjaként ünnepli az ország. Józsefvárosban a Fiumei úti Sírkertben emlékeztek meg azokról a kerületi katonákról és civilekről, akik életüket áldozták a hazáért. A megemlékezésen Sántha Péterné alpolgármester mondott ünnepi beszédet, majd Sára Botond alpolgármesterrel koszorút helyezett el a Józsefvárosi Hősi Halottak emlékkövénél.
Zrínyi Miklós hitvallásával tisztelgett Sántha Péterné alpolgármester a hősi halottak előtt, felidézve történelmünk sorsdöntő nagy csatáit Augsburgtól Mohácson át Isaszegig, ahol nemzetünk vérét hullatta az ország megmaradásáért. „Történelmünk küzdelmek sorozata” – emlékeztetett, majd a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulójának kapcsán a magyar katonák első világháborús helytállására emlékeztetett a Hősök Napja alkalmából.
Ezt követően a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola diákjai három katonadallal idézték meg a hősök szellemét, majd Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas színművész szavalta el Ady Endre, A Tűz csiholója című költeményét.
Az ünnepség zárásaként Sántha Péterné és Sára Botond alpolgármesterek koszorút helyeztek el az 1999-ben felavatott emlékkőnél, amely a városrész hősi halottainak állít emléket. Ez után Bocska Imre és Müller István koszorúzott a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének képviseletében.
A Magyar Hősök Emléknapja egy 1917. évi törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden települést, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek, ám 1946-ot követően a hivatalos ünnepségek megszűntek. 2001-ben az Országgyűlés újra nemzeti emléknappá nyilvánította május utolsó vasárnapját, hogy méltó módon emlékezzünk meg a hazáért életüket áldozó hősökről. A korábbi évekhez képest jelentős változás, hogy 2015-től a honvédelmi miniszter javaslatára egy kormányhatározat a kiemelt fontosságú ünnepek közé sorolja a Hősök napját.