„A jogérzet minden emberrel együtt születik, s csak a jogok tisztelete képes fenntartani a társadalmat” – idézte fel Egyed István 1943-ban leírt gondolatát ünnepi beszédében Patyi András, az NKE rektora. Az államfői hatalom, vagy éppen egy osztály hatalmának jog általi korlátozottságáról írni abban a vészterhes időben, melyben két esztelen diktatúra uralta az európai kontinenst, mély emberi és jogászi meggyőződésről és bátorságról tanúskodik. Egyed István egyszerre értője, tanítója és kutatója a történeti alkotmányosság, a helyi önkormányzatok és az elkülönült közigazgatási bíráskodás tanának, jeles ismerője az iparjognak – jellemezte a jogtudóst az egyetem rektora.   

„Büszkék vagyunk arra, hogy a közszolgálati egyetem figyelme mindenre kiterjed, ami a közszolgálatisággal kapcsolatos. Ez a konferencia azért is nagyon fontos, mert rámutat annak szükségességére, hogy a köztisztviselőknek elkötelezettnek és tájékozottnak kell lenniük, munkájukat pedig kitűnően kell végezniük” – mondta el lapunknak Sántha Péterné alpolgármester. 

A tábla és teremavatást követően tudományos konferencia kezdődött, amelyen előadásokat tartottak többek között a közigazgatási bíráskodás, a közjogi berendezkedés, az alkotmány története témakörében, valamint Egyed István munkásságáról is. 

Egyed István (1886 - 1966) közjogi író, egyetemi tanár, jogtudós, bíró, a Szent István Akadémia és a Szent István Társulat elnöke, az Országos Nemzeti Klub főtitkára, a Magyar Jogászegylet titkára. Pályafutása kezdetén közigazgatási joggal és az önkormányzatok törvényhatósági jogaival foglalkozott, a II. világháborút követően a megcsonkított magyar állam és a szomszéd országok közötti jogi konfliktusok, a nemzeti kisebbségek jogai, a Szent Korona-tan, valamint az új államrendszerek alkotmányjogi kérdései felé fordult.