Kocsis Máté polgármester meghívására érkezett Józsefvárosba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a kényszerbetelepítés elleni országos népszavazás sorsdöntő fontosságáról tartott előadást szeptember 22-én a H13 Diák és Vállalkozásfejlesztési Központban.

Kocsis Máté köszöntőjében hangsúlyozta: Józsefvárosban alig egy évvel ezelőtt a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mit jelent a mindennapokban, ha ellepik a tereket az illegális bevándorlók, akik nem tartják tiszteletben a kultúránkat. Emlékeztetett: a migráció kezelésével kapcsolatban az Európai Unió rendkívül megosztott, a magyar kormány azonban jó időben jó válaszokat adott egy teljesen új, a bevándorlással összefüggő problémára. A kormány határozott álláspontja, hogy a segítséget vigyük oda, ahol szükség van rá és ne a bajt hozzuk ide – szögezte le.

A polgármester a jelenlévők segítségét kérte, hogy vegyenek részt a népszavazáson, hiszen jövő vasárnap olyan fontos ügyben dönthet az ország, amelyben többet nem lesz lehetősége. Míg országgyűlési képviselőt és polgármestert 4-5 évente lehet választani, a kényszerbetelepítéssel kapcsolatos kérdésben több száz évre köteleződünk el egyik vagy másik irányban. Ez a döntés pedig sokkal fontosabb, mint bármilyen helyi, vagy országos választás – hangsúlyozta Kocsis Máté.

A problémát ott kell kezelni, ahol kialakult 

Varga Mihály előadásában kijelentette: ma is sorsdöntő napokat élünk, még ha nem is vesszük észre. A közelmúltbeli eseményeket felidézve emlékeztetett az Egyesült Királyság Európai Unióból való június 23-ai kilépésére. Mint mondta, el sem tudtuk képzelni, hogy ez megtörténhet, hiszen évekkel ezelőtt az EU-ra, mint a jólétet és biztonságot garantáló közösségre gondolt mindenki. Ezek az idők azonban megváltoztak és a britek döntése is azt mutatja, hogy valami nem jól működik – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy az unió politikája az emberek nagy részénél nem talál megértésre.

A miniszter emlékeztetett, hogy az elmúlt másfél évben példátlan migrációs hullám érte el hazánkat és Európát, amelynek már 2015 előtt is voltak jelei. Csak a tavalyi évben másfél millió bevándorló érkezett a kontinensre számos helyről, főleg a nyugat-balkáni útvonalakon keresztül. A magyar hatóságok az országunkat érintő migrációs nyomással kapcsolatban elvégezték a szükséges teendőket: közel 400 ezer bevándorlót regisztráltak, akiknek döntő többsége nem háborús menekült, hanem gazdasági lehetőségeket keres Európában. A kontinensre érkező migránsok országainak többségében nem fegyveres konfliktus, hanem egy komoly túlnépesedési folyamat zajlik jelenleg is, a várható népességrobbanást pedig a helyi ellátórendszerek korlátozottan tudják csak kezelni – emelte ki.

Mint mondta, ezekből az országokból kisebb-nagyobb hullámokban folyamatosan fognak érkezni bevándorlók Európába, a migráció utánpótlása pedig szinte kimeríthetetlen. Egy ENSZ felmérés szerint jelenleg 30-35 millió ember gondolkozik azon, hogy elinduljanak-e Európa irányába egy jobb élet reményében. Ezért nem mindegy, hogy mit üzenünk számukra. Varga Mihály a magyar miniszterelnök szavait idézve elmondta: próbáljuk meg a problémát ott kezelni, ahol az kialakult.

Meg kell őrizni kultúránkat és hagyományainkat

A miniszter a kényszerbetelepítést a brüsszeli bürokraták migrációra adott elhibázott válaszának nevezte, hozzátéve, hogy a kvótacsomag elutasítása esetén Brüsszel szankciókat és a be nem fogadott bevándorlókért akár 80 millió forintos pénzbüntetést helyezett kilátásba. Emlékeztetett: ha megvalósul a kötelező betelepítés, abban az esetben az EU a családegyesítést is megkönnyítené az idegenek számára. Példaként említette Helsinkit, ahol negyven befogadott szomáliai családból egy nyolcezer fős, eltérő kultúrájú csoport lett pár év alatt.

A népszavazás a legerősebb demokratikus felhatalmazás – hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve: a kormány azért kezdeményezte a referendumot, mert Brüsszel a betelepítési kvóta kapcsán megkerülte a nemzeti parlamenteket és a magyarok véleményét sem kérdezte meg arról, hogy akarunk-e bevándorlókkal együtt élni. Mint a miniszter fogalmazott: a népszavazás nem csupán a mi néhány évünkről szól, hanem arról hogy a következő 50-100 évben Magyarország meg tudja-e őrizni a kultúráját és hagyományait.

Brüsszel betelepítés melletti hamis érveit sorolva Varga Mihály elmondta: az EU a munkaerőhiányt betelepítéssel akarja megoldani, pedig így is 22 millió munkanélküli – egyes országokban minden második pályakezdő – van Európában. Véleménye szerint elsősorban az itt munkát kereső embereknek kell segíteni. Mint mondta, Magyarország komoly eredményt ért el a foglalkoztatás területén az elmúlt időszakban, hiszen 2010 óta 12-ről 5 százalékra csökkent a munkanélküliség hazánkban. A munkaerőpiaci integrációval kapcsolatban példaként hozta a nagy német cégeket, akik az országba érkezett egymillió bevándorlóból mindössze 63 embert tudtak alkalmazni.

Ennek ellenére a következő években Németország 93 milliárd eurót szeretne a további integrációra fordítani.  A multikulturális társadalom érveivel szemben az államtitkár felhozta az Európában található több száz no-go zónát, hozzátéve, hogy integrált helyett párhuzamos társadalmak alakulnak ki és egyre több a nők elleni erőszak.

A miniszter előadásában kitért a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos költségeire is, amely év végére elérheti a százmilliárd forintot, amihez Brüsszel csupán 5 milliárd forinttal járult hozzá eddig.

Meg kell védeni határainkat

Varga Mihály felhívta a figyelmet: senki nem állította, hogy minden bevándorló terrorista, azt azonban joggal állíthatjuk, hogy olyan emberek is érkeznek a tömegekkel Európába, akik terrorcselekményekre készülnek. Emlékeztetett: a migrációs válság kezdete óta 300-an haltak meg terrortámadásokban és Magyarországon is utaztak keresztül olyan személyek, akik részt vettek ezekben az akciókban.

Betelepítés és kvóta helyett tehát a határok védelmére és megerősítésére van szükség – hangoztatta a miniszter, hozzátéve: ezt igazolja az is, hogy hazánkban megszűnt a többszázezres migránsáradat. 

A miniszter a visegrádi mellett egy európai együttműködés fontosságát is hangsúlyozta, amelynek nagy szerepe lenne a határok megerősítésében. „Nemzetállami keretek között kell megerősíteni Európa határainak a védelmét, aki pedig erre nem képes, azt segíteni kell abban, hogy képessé tudjuk tenni rá” – emelte ki. Emellett egy nemzetközi akciótervet is szeretnének elfogadtatni Schengen 2.0 néven. 

A magyar kormány álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol szükség van rá és nem a bajt kell idehozni, éppen ezért nyújt például célzott támogatásokat a válság sújtotta térségeknek és hozott létre helyettes államtitkárságot az üldözött keresztény közösségek megsegítésére.

Előadásának végén Varga Mihály leszögezte: a népszavazás nemzeti ügy, amelynek során arról kell döntenünk, hogy milyen lesz Magyarország jövője. 

3200 helyi népszavazáson dönthetnek az emberek

Kocsis Máté a fórum zárásaként felidézte Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke baloldali pártjának június eleji nyilatkozatát, amely szerint az Európai Unió a bevándorlással kapcsolatos feladatokat az önkormányzatokra terhelné. Ennek kapcsán elmondta: egyetlen magyar település sem gondolhatja úgy, hogy érintetlen marad a kérdésben. Teljesen világos, hogy amennyiben az Európai Unió nem vonja vissza a javaslatát, akkor minden tagállamnak a meglévő önkormányzati rendszerekre kell a problémát terhelnie, hiszen ott áll rendelkezésre a szociális háló, az oktatási, egészségügyi és segélyezési rendszer, valamint az ingatlanállomány is. 

Amennyiben ez így lesz, az komoly döntés elé állítja a városvezetőket, éppen ezért csatlakozott a Józsefvárosi Önkormányzat is a Városok és falvak a kényszerbetelepítés ellen elnevezésű mozgalomhoz – emlékeztetett Kocsis Máté. Mint mondta: szerették volna világossá tenni, hogy október 2-án nem egy nagy, hanem 3200 helyi népszavazás lesz Magyarországon arról, hogy az emberek az adott településen kikkel szeretnének együtt élni. 

A polgármester a jelenlévők segítségét kérte a miniszter által megfogalmazott üzenetek eljuttatásában, hiszen – mint mondta – sorsfordító kérdésről kell véleményt mondanunk október másodikán.