A közelmúltban a Standard & Poor’s hitelminősítő javított Magyarország kockázati besorolásán, elsősorban a javuló költségvetési, külső sérülékenységi kilátásokkal indokolva a döntést. Miért jó ez hazánknak, illetve minek köszönhető az eredmény?

A felminősítés az ország sikere és hazánk jó teljesítményének köszönhető. Az elmúlt években nagyon komoly munkát végeztünk el, amelyben részt vett mindenki: a döntéshozók, a munkavállalók, a munkaadók, a vállalkozók. Egy olyan intézmény ismerte most el Magyarország teljesítményét, amely 2011-ben az első között marasztalt el bennünket, és az azóta eltelt öt évben is rendkívül kritikus volt. Most azt mondják, hogy Magyarország igenis teljesített, csökken az adóssága, tartós gazdasági növekedés várható a következő években, egyre kisebb mértékű az államháztartás hiánya. Jó gazdasági pozíciót értünk el, nem csak itthon, hanem külföldön is elismerik az ország teljesítményét. Arra törekszünk, hogy az elmúlt években elért gazdasági pálya tartós maradjon.

Amennyiben belátható időn belül nem történik érdemi változás az EU-s migrációs politikában, annak milyen gazdasági következményei lesznek Európára nézve?

Sajnos azt idézheti elő, ami Németországban már megtörtént. Ha egyre több emberről kell gondoskodni, és egyre kevesebben vesznek részt a gazdasági életben, a termelésben, a szolgáltatások ellátásában, akkor nagy terhet jelent majd a bevándorlók szociális, egészségügyi, oktatási és egyéb ellátása. Ez komoly költségekkel jár, ami lassítja az érintett országok gazdaságát, ebből adódóan a nemzetközi versenyképességben maradnak alul. Ha továbbra is ilyen nagy számban érkeznek bevándorlók a kontinensre, akkor a következő években Európa további gazdasági lassulása várható.

Ha megvalósulna Brüsszel kényszerbetelepítésre vonatkozó terve, mennyire terhelné meg a magyar szociális ellátórendszert, egyáltalán fenntartható maradna-e olyan formában, ahogyan most működik?

Valószínűleg nem, de szeretném rögzíteni: a magyar kormány álláspontja, hogy semmiféle betelepítést nem fogadunk el, tehát nem is készülünk erre az eshetőségre. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, akkor azt kell mondanom, mindenki nézze meg alaposan, hogy Németországban az odaérkezett bevándorlók közül hányan élnek szociális segélyekből, és hányan munkából szerzett jövedelemből. Kiábrándító az adat. Közel másfél millió bevándorló érkezett Németországba az elmúlt egy évben, és ebből hatvanhárman vállaltak eddig munkát, a többieket a német államnak kell segélyeznie és ellátnia.

Az ellenzéki vélemények közt hallani olyat is, miszerint nem kell tartani a betelepített bevándorlók Magyarországon maradásától, mivel visszaszöknének Nyugat-Európába. 

Mi nem csak Magyarországért, hanem Európa jövőjéért is aggódunk. Ne legyenek illúzióink az Ausztriában vagy Németországban letelepedő bevándorlók alapvetően fogják megváltoztatni az adott ország karakterét és jellegét. Ez pedig összességében vissza fog hatni azokra az uniós országokra is, ahol egyébként kevesebb migráns él. Ezek az emberek a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a szociális helyzetet meg tudják, és meg fogják változtatni, hogyha elérnek egy kritikus tömeget.

Közel 1 milliárd forintot különített el a kabinet a világban élő üldözött keresztények segítésére. Keresztény menekülteket, családokat befogadna a magyar állam?

Nekünk olyan embereket kell segíteni, akiket valóban üldöznek, valóban nem képesek a saját szülőföldjükön boldogulni, és a kulturális, a vallási különbségek elenyészőek a mieinkkel összehasonlítva. Magyarország nyitott ország, és korábban sem utasítottuk el a nálunk korábban menedéket kérőket. Jó néhány arab országból származó orvos is dolgozik Magyarországon, akik közmegbecsülésnek örvendenek. Fontos viszont, hogy az arányokra figyelni kell, mert ha egy bizonyos létszámot ezek a közösségek elérnek, akkor elkezdenek önálló, úgynevezett párhuzamos társadalmat kialakítani, és ennek – a nyugat-európai példákat megnézve – igen súlyos következményei lehetnek.