A népszerű programsorozat október 11-ei záró eseménye ezúttal is számos érdeklődőt vonzott a Polgárok Házába. A beszélgetést a Csíkszentdomokosról származó Böjte atya kezdte, aki egyházi pályáját egyik példaképe, Márton Áron hatására választotta.

Az alapítványán keresztül ötezer árva gyermeket felkaroló szerzetes a hivatásáról úgy vallott: egy kis színt is kell vigyen a prédikációjába, hiszen a gyerekek figyelmét fent kell tartani, „mert ha olyan a beszéd, mint Szent István kardja – hosszú és lapos –, akkor a gyerekek hamar elkalandoznak” – fogalmazott Böjte Csaba. 

Szeretetben, békességben élni

A beszélgetés során előkerült Trianon kérdése is, aminek kapcsán Böjte Csaba elmesélt egy történetet: régen a történelmi Magyarországon élő magyarok és más népek úgy érezték, hogy jó együtt élni, Trianon pedig az az idő volt, amikor a népek úgy gondolták, hogy nem jó együtt. Ezzel viszont mindenki szegényebb lett. „Trianonra az kellene legyen a válaszunk, hogy üljünk le megint egy asztalhoz. Imádkozzunk azért, hogy ez a térség tudjon együtt tudjon élni békességben, szeretetben. Ha nem tudunk átdöfött szívvel is párbeszédet kezdeményezni, akkor nincs jövő előttünk” – fogalmazott Böjte atya. 

Böjte Csabát missziós papként a világ számos pontjára hívták már. Mint mondja: meg van győződve arról, hogy Isten jó világot teremtett. „A világ olyan, mint egy kirakó. Ha van türelmünk, szépen ki lehet rakni, csak a gonosz kicsit megkeverte a darabokat, de végül minden a helyére kerül” – vallja Böjte atya. „Szeretnék ragályos betegség lenni, azaz a hitemet minél több emberhez eljuttatni” – zárta szavait a szerzetes.  

Thália papja

Balázs Péter a pályaválasztásáról szólva elmondta: ő Thália papja lett. Amikor 2007-ben a szolnoki színházhoz került, az volt az elképzelése, hogy olyan színházat csináljanak, amely a különböző világnézetű embereknek egyaránt megfelel, és ez be is vált, hiszen ma már tizenháromezer bérletesük van. A színész Erdéllyel való kapcsolatáról szólva visszakanyarodott ifjúkorához.

Mint elmondta: felesége erdélyi származású, ezért több alkalommal is járt ott, de mindig szomorúsággal töltötte el az, ahogyan a kisebbségbe került magyarsággal bánt a többségi társadalom. Balázs Péter Trianon kapcsán úgy vélekedett, hogy bár 1920 előtt megvolt az összhang a Kárpát-medencében élő népek között, voltak olyan személyek, akik tudták, hogyan bontsák meg a harmóniát és sokat tettek, hogy szétessen az ország.