1956-ról szinte lehetetlen személyes érzésektől elvonatkoztatva, tárgyilagosan beszélni. Azokban a napokban olyan dolog történt Magyarországon, Budapesten és Józsefvárosban, ami alapjaiban határozta és határozza meg ma is életünket, nemzeti identitásunkat, szabadság-felfogásunkat – kezdte megemlékezését Kocsis Máté. Kiemelte: szüleink, nagyszüleink, tanáraink elmeséléseiből szinte mindenkinek van egy saját története. Józsefvárosban különösképpen, hiszen a forradalom a körülöttünk lévő utcákban kezdődött. „Itt dördültek el az első lövések, itt tartottak legtovább a harcok és a legtöbb hősi áldozatot is talán itt követelte az elnyomó hatalom elleni önfeláldozó küzdelem” – tette hozzá Józsefváros polgármestere. 

Mint elmondta: voltak, akik a Magyar Rádiónál hallgatták a 14 pontot vagy Józsefváros kórházaiban ápolták a sebesülteket, sokan az egykori Köztársaság téren a szocialista pártháznál követelték a fogvatartottak szabadon engedését. Mások puskagolyók kereszttüzében hírnökként vitték az üzeneteket a forradalmárok csoportjai között, és voltak, akik csendes tiltakozással szemlélték ablakaikból az eseményeket és aggódón követték a rádió híreit.

A forradalom jövőnk alapja is

A forradalom nemcsak a múltunk, hanem a jelenünk része és a jövőnk alapja is – emelte ki Józsefváros polgármestere. A hősök emléke, a róluk szóló történetek velünk élnek, és időről időre felhívják a figyelmünket arra, hogy mi, magyarok nem ajándékba kaptuk szabadságunkat, hanem nagy árat fizettünk érte. Figyelmeztetnek minket arra is – tette hozzá –, hogy a nagy hatalmak szorításában nemzeti szuverenitásunk törékeny, ezért mindent, de mindent meg kell tennünk annak megóvásáért.

„Hatvan év telt el. Világosan látszik az akkori események történelmi jelentősége: ma már békében, a hősökhöz méltón emlékezhetünk. Ez is a mi szabadságunk része, ez az, ami nekik nem adatott meg” – mondta Kocsis Máté. 

1956-ban honfitársaink szabadságvágya mindennél erősebb volt, legyőzték félelmeiket. Bármilyen kicsi volt az esély a győzelemre, és bármilyen nagy volt a fenyegetés, nem féltek áldozatot hozni. A forradalmat a túlerő ugyan leverte, kegyetlen megtorlás következett, 1956 azonban mégsem volt hiábavaló, mégsem volt kudarc. „A szabadság szelleme ugyanis győzedelmeskedett az elnyomás felett, és egészen 1989-ig kísérte el a magyarokat, azóta pedig egyik sarkalatos öndefiníciónk fundamentuma, mely szerint: a szabadság népe vagyunk. Ezért, és függetlenségünkért minden korban meg kell harcolnunk, mert mindez elidegeníthetetlen részünk” – mondta Kocsis Máté. 

Tisztelettel őrizni a hősök emlékét

„Tennünk kell róla, hogy a hősök az őket megillető, méltó helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben. Helytállásuk történetét generációról generációra át kell adnunk, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy hazánk hosszú idő után és nagy áldozatok árán visszanyert szabadságát nekik is meg kell őrizniük. Józsefvárosban büszkén vállaljuk ezt a feladatot és tisztelettel őrizzük a hősök emlékét” – zárta beszédét Kocsis Máté.   

A polgármester ünnepi szavait követően az Embernek maradni című előadásból adtak elő részleteket a Turay Ida Színház színészei, megidézve a forradalom felemelő pillanatait valamint annak kegyetlen és szívbe markoló következményeit.

Az ünnepséget koszorúzás zárta, majd az összegyűltek közösen helyezték el az emlékezés virágait és mécseseit. 

A megemlékezéshez kapcsolódóan kora délután az önkormányzat szervezésében a Horváth Mihály téren felállított Pesti Srácok Emlékparkban a Józsefvárosi Cigányzenekar is koncertet adott.