Józsefváros területén található az ország legtöbb egyeteme, így az ELTE több intézménye is. A programsorozat első felvonásán az egyetem Természettudományi Karán működő Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tudományos főmunkatársa, Dr. Ferencz Orsolya beszélt előadásában a magyar űrkutatásról: honnan indult és hová jutott el. 

Az emberiség évezredek óta figyeli a világűrt és még mindig az űrkorszak hajnalán tartunk. Mint Ferencz Orsolya elmondta: kevesen tudják, hogy Magyarország ma is élen jár az űrkutatásban, valaha pedig úttörő volt: 1946-ban Bay Zoltán és kutatócsoportja megradarozta a Holdat – erre csak Magyarország és az Egyesült Államok volt képes, illetve hazánk egy forradalmian új vívmányt, a korrelációs vétel technikát használta a kísérlet során.

Az 1946. évi magyar Hold-radar kísérlet antennájának makettje

Kiemelte Fonó Albert nevét is, aki a torlósugár-hajtómű egyik fejlesztője volt az 1910-es években, osztálytársára, Kármán Tódorra pedig a rakétatechnika atyjaként tekintünk. Az erdélyi származású Hermann Oberth szintén jelentős rakétakísérleteket hajtott végre, e három kutató nélkül az emberiség nem léphetett volna ki a világűrbe – mondta Ferencz Orsolya.

Jelentős magyar eredmények

A magyar űrkutatás fontos állomásait sorolva Ferencz Orsolya elmondta: 1961-ben megalakult a Budapesti Műszaki Egyetemen a Rakétatechnikai Tudományos Diákkör, a hallgatók önszorgalomból elkezdték a rakétakísérleteket. 1974-től elindult az együttműködés a Szovjetunióval, Magyarországnak is be kellett lépni az az Interkozmosz programba. A magyar kutatók jelentős eredményekkel járultak hozzá az akkori missziók sikeréhez: többek között kifejlesztették a Pille dózismérőt, amit jelenleg is használnak a Nemzetközi Űrállomáson. 

A Nemzetközi Űrállomás amerikai kutatómoduljába (Destiny) 2001-ben felvitt Pille szállításra kész állapotban

A rendszerváltás után Magyarország is kapott egy szegmenst a geoszinkron-pályán, ahol telekommunikációs és műsorközlő műholdakat helyezhetett volna el (Magyarsat-program). Ezzel a programmal – amit ’94-ben leállítottak a kormányváltás után – hazánkban beindulhatott volna a műholdgyártás, amivel a saját műsorszórási igényünket tudtuk volna fedezni és bérbe is lehetett volna adni. Az űriparnak nemzetgazdasági jelentősége is van – szögezte le Ferencz Orsolya. Az első, tisztán magyar mikroműhold, a Masat 2011-ben repült, diákok fejlesztették ki.

Az ELTE űrkutató csoportja műszereivel a Föld körüli elektromágneses aktivitást figyeli folyamatosan. Azt vizsgálják, hogy mi történik a légkörben és ebből milyen következtetéseket tudunk levonni – ebben élen járnak a világon. „A kutatásnak a Föld felmelegedésének vizsgálatában is komoly szerepe van” – magyarázta Ferencz Orsolya.

Az előadó leszögezte: nagyon fontos és alapvető tudást jelent a világűr vizsgálata. A jelenlegi globális kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált, az emberiség megmaradásának az alapköve. Példaként említette a meteorológiát, hiszen műholdak serege figyeli folyamatosan az időjárási adatokat, ehhez tudjuk igazítani a mezőgazdaságot, a katasztrófa-előrejelzéseket, de a távközlés is összeomlana a műholdak nélkül.