Hogyan találta meg ez a darab, hogyan került kapcsolatba a témával? 

Igazgatónőnk, Darvasi Ilona szeretett volna színpadra állítani egy olyan művet, ami nemcsak az énekesnőről, hanem Cserháti Zsuzsáról, az emberről is szól. Fehér Adriennt Veszprémben látta, hallotta énekelni ezeket a dalokat és onnan már nem volt visszaút! Megfogta Adrienn kisugárzása, ahogy ezek az ő tolmácsolásában, Zsuzsára emlékeztetve megszólaltak.

Nem titok, hogy a művésznő a halála előtt őt nevezte meg utódjának. Engem ért a felkérés és Szurdi Miklós rendezőt, akivel együtt dolgoztunk a Piaf-darabon is (Égben maradt repülő c. előadás), amely az előző évadnak a közönség által megszavazott legjobb előadása volt. A mostani előadásban Fehér Adrienn mellett Neumann Balázs zongorista önmagát játssza, a két fiatal vokalista lányt pedig egy tehetséges fiatal színésznő, Lovas Emília és Hevesi-Tóth Evelin színinövendék alakítja.

Miképpen idézi meg a darab Cserháti Zsuzsát?


Nem törekedtem arra, hogy feltétlenül dokumentumdrámát írjak, ez a Piaf-darab esetében is így volt. A szerzőnek megvan az a szabadsága, a színháznak pedig a törvényszerűsége, hogy színpadra nem azt kell vinni, ami az életben valóban megtörténik, hanem egy úgynevezett színpadi igazságot kell megtalálnunk. Adva van egy fiktív énekesnő, akit elneveztem Fekete Heninek. Ő egy összegyúrt figura, aki ötvözi Cserhátit és Fehér Adrit. Ez az énekesnő (Fekete Heni) arra készül, hogy végre megvalósítson egy Cserháti-koncertet.

Fehér Adrienn a Hamu és gyémánt című darabban

A darab az ő gyötrődéséről szól: észreveszi, hogy az élete egyre inkább hasonlít Cserháti életéhez, elkezdi ugyanazokat a félelmeket megfogalmazni, amiket annak idején az énekesnő, és az utolsó pillanatban lemondja  a koncertet. Itt lesz a fordulópont, amikor a két vokalistája meggyőzi, hogy van másik út és elindítják egy pozitív irányba.

Milyen felkészülés, kutatómunka előzi meg egy darab megszületését?


Az anyaggyűjtés a leghosszabb folyamat. Amikor kialakul a drámai szerkezet, és megszületnek a karakterek,  befészkelik magukat a fejembe és önálló életre kelnek. Ha egy szerep hitelesre van gyúrva, akkor egyszerűen nem tud rosszul megszólalni, mert létezővé válik. Ez egy nagyon élő folyamat: a Hamu és gyémánt esetében sokszor még haza sem érünk a próbáról, már hívjuk egymást Szurdi Miklóssal, akit egyébként a mesteremnek tekintek, és akivel egyre összeszokottabb szerzőtársak, alkotótársak vagyunk.

Házi szerzője a Turay Ida Színháznak. Hogyan vált színésznőből íróvá?


Öt-hat éve probléma volt az egészségemmel, egy ideig nem léphettem színpadra. Nehezen viseltem az ágyban fekvést így elkezdtem írogatni. Gyerekdarabokkal kezdtem, majd jöttek a felnőtteknek szólók és mára már több mint húsz bemutatón vagyok túl. Kevesebbet tudok fellépni, mint színész, de rájöttem, hogy szerzőként sokkal jobban tudok hatni és adni. Íróként minden a kezemben van, s így a rendezővel osztozunk a felelősségen, amit egy mű létrehozása jelent. A darabjaimban arra vagyok kíváncsi, hogy bizonyos emberek miért hoznak meg bizonyos döntéseket, mi juttatja őket olyan lelkiállapotba, mely végzetesen megváltoztathatja a jövőt. Most például arra kerestem a választ, hogy Cserháti Zsuzsa életében mi miért történt? Mennyire játszott szerepet a saját vagy a sors keze az életének alakulásában?