1945-ben lépett be az akkor 19 éves Donáth Tibor az Anatómiai Intézet tantermébe, ekkor találkozott először Kiss Ferenc anatómus professzorral, és ezzel a lépéssel egy életre eljegyezte magát a tudományággal, amelynek művelője és szerelmese lett. 1946-tól már munkahelye is az intézet, ahol hetven évet dolgozott - 1996-tól már, mint professor emeritus.

Generációknak oktatta az orvostudomány alaptantárgyát, az anatómiát, orvostanhallgatók ezrei tanultak tankönyveiből. Oktatói és kutatói munkássága mellett számtalan könyvet és tanulmányt írt, szerkesztője, felelős kiadója, majd a Semmelweis Egyetem újság szerkesztőbizottságának tiszteletbeli elnöke lett. Számtalan orvosi szakszó magyarítójaként és anyanyelvünk elkötelezett művelőjeként vallotta és vallja, hogy nincs magyar orvostudomány magyar orvosi nyelv nélkül. 

A tudományos ülésen pályatársai, kollégái és volt tanítványai foglalták össze e páratlanul gazdag életút főbb eseményeit: Dr. Réthelyi Miklós mellett köszöntőt mondott többek között Dr. Gerber Gábor, a Fogorvostudományi Kar dékánja, aki a Kar nevében egy dísztollat adományozott egykori tanárának.

Dr. Réthelyi Miklós is köszöntőt mondott a professzor tiszteletére

Mellettük Dr. Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem volt rektorhelyettese méltatta az ünnepelt közírói tevékenységét, laudációt tartott Dr. Ungváry György, volt országos tisztifőorvos, aki évtizedekig dolgozott Donáth professzor munkatársaként. Továbbá felszólalt mások mellett Dr. Hamar Pál intézetigazgató, egyetemi tanár, a Testnevelési Egyetem rektorhelyettese, Dr. Bősze Péter, Dr. Monos Emil, valamint Dr. Sótonyi Péter is.

A köszöntők végeztével az ünnepelt, Donáth professzor beszélt életpályájáról, hivatásáról, és megosztotta a hallgatósággal édesapjától kapott hitvallását, miszerint meggyőződését és hitét soha, semmilyen körülmények között ne adja fel.