Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Bemutatkoztak az al-dunai székelyek

Bukovinai népdalok, mesék és táncok a Polgárok Házában

2016. november 21. hétfõ

A magyarság peremvidékeiről mutatkoznak be közösségek hónapról hónapra a Polgárok Háza Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozatában. November 18-án az Al-Dunához telepített bukovinai székelyek mutatták be gazdag tánckultúrájukat, páratlan népmeséiket és népdalaikat. A színpadi produkciók mellett kiállítás nyílt az al-dunai székely hímzőkörök textíliáiból.

A Duna és a Száva folyók találkozásánál építették fel falvaikat – Hertelendyfalvát, Sándoregyházát és Székelykevét – az 1883-ban társadalmi összefogással a történelmi Magyarország déli határaihoz telepített bukovinai székelyek. E három település népművelői, hagyományőrzői közös műsorral mutatkoztak be a Polgárok Házában. 

Kóka Rozália, a Népművészet mestere nyitóbeszédében összefoglalta, hogy a hányattatott sorsú közösség hogyan lelt otthonra az Al-duna mocsaras vidékein. Mint mondta, a történet az 1764-es madéfalvi veszedelem idején kezdődött, amikor osztrák katonák több mint 200 székelyt mészároltak le. Ennek és az erőszakos katonai sorozásoknak köszönhetően székelyek sokasága döntött a kivándorlás mellett. Bukovinában leltek menedéket, ahol öt falut alapítottak – Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva – településeket.  

Az évek során ezen települések túlnépesedtek, amelyre felfigyelt a magyar kormány is, ezért társadalmi összefogásban gyűjtésbe kezdtek a bukovinai székelyek hazatelepítésére. Ennek nyomán 1883-ban közel 4000 ember indult útnak. A hazatérő székelyek az út végén a Duna-menti mocsarakban találták magukat, itt építették fel falvaikat. A trianoni tragédia után, mint ellenséges ország polgárai jogfosztottá váltak, sorsuk csak a második világháború után rendeződött. A délszláv háború nyomán sokan elvándoroltak, „az otthon maradottak igyekeznek megőrizni hagyományaikat: egyesületeik, magyar nyelvű iskoláik és hagyományőrző együtteseik vannak” – ismertette Kóka Rozália. 

A vendégek egy kiállítás keretében mutatták be a magukkal hozott textíliákat, a közösségre jellemző mintákat. „A bukovinai székely asszonyok, leányok az összes textíliát el tudták maguk készíteni: kenderből, gyapjúból szőttek és ezeket gyönyörű mintákkal látták el” - jellemezte az anyagokat Kóka Rozália.

A színpadra ezt követően a székelykevei Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület és a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület hagyományőrző tánccsoportja lépett fel, ahol székely, moldvai és „hétfélés” bukovinai táncokat adtak elő.

A csizmák dobogását a Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa váltotta, ezután népmesék, mesejáték és népdalok következtek. Az est végén a vendégek hagyományos bukovinai ízeket kóstolhattak meg.