A gróf Benyovszky Móric születésének 275. és halálának 230. évfordulójára rendezett emlékév – amelynek keretében kiállítást és tudományos konferenciát szenteltek a világutazó személyének, valamint egy gálaesten bemutatták az életét feldolgozó musical néhány részletét is – emlékszobrának megkoszorúzásával ért véget. 

Az ünnepségen Szőcs Géza kormánybiztos kiemelte: “Benyovszky Móric kulturális és szellemi hidat képez Magyarország, illetve a közép-európai térség és Madagaszkár között.

Életének és tevékenységének köszönhető, hogy az afrikai kontinenstől keletre fekvő szigetország megjelenik a magyar tudatban." Hozzátette: alakja egész régiónk szimbóluma is, összeköt cseheket, lengyeleket, magyarokat és szlovákokat egyaránt.

Persányi Miklós beszédében hangsúlyozta: büszkék az Állatkert Madagaszkár-házára, amely Benyovszky Móric hagyatékának egyik élő megjelenése.

Felidézte, milyen fontos volt az a magyar expedíció, amely tizenhárom évvel ezelőtt elvitte az itteni szobor másolatát Madagaszkárra, ahol Benyovszky Móric egykor tevékenykedett és elhunyt.

A köszöntők után együtt helyezett el koszorút Szőcs Géza, Jerzy Snopek, Randrianasolo Lalarison Richard és G. Némethy György, a Magyar-Madagaszkári Társaság és a Benyovszky Társaság elnöke Benyovszky Móric madarat ábrázoló emlékszobránál, amely a nagy utazó szabadság iránti vágyát szimbolizálja. Az esemény zárásaként levetítették a 2003-as madagaszkári expedícióról készített rövidfilmet is. 

Benyovszky Móric élete

A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky kétszázötven emberével 1774. februárjában szállt partra Madagaszkáron. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. A sziget őslakosait, a malgasokat megtanította írni-olvasni és annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az expedíciót támogató francia udvarnál, ezért az időközben bárói rangra emelt utazó lemondott, és – miután a korábban őt száműző Mária Terézia megkegyelmezett neki – hazatért Magyarországra.

1785 júliusában tért vissza ismét Madagaszkárra, miután baltimore-i kereskedők segítségével sikerült hajóját felszerelnie. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új "fővárost", a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntető expedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.