Az 1823. január elsején született – pontosabban ezen a napon megkeresztelt – költőnket több szál is köti Józsefvároshoz: a korábban az Astoria közelében álló Pesti Magyar Színháznál volt statiszta, lakott egy barátjánál a Baross utcában, volt, hogy a Rákóczi úton egykoron álló Fehér ló fogadóban szállt meg. A forradalom napjaiban pedig a Nemzeti Múzeumnál – a közhiedelemmel ellentétben itt nem szavalta el a Nemzeti dalt – beszédet mondott.
Petőfi Sándor 1839 tavaszán a Pesti Magyar Színháznál lett statiszta, feladatait tekintve inkább színházi szolga. A színház épülete az Országút (a mai Múzeum körút) és a Kerepesi út (a mai Rákóczi út) sarkán állott. A teátrumot 1840-től kezdve hívták Nemzeti Színháznak, az épület egykori helyét ma emléktábla mutatja. A leendő költő számára ez az időszak hasznos volt: számos színi előadást láthatott, sok másodrangú dráma mellett megismerhette Katona József Bánk bánját és Shakespeare Lear királyát is. Petőfi Sándor 1843 júliusában a katonaévek és a pápai líceumban töltött időszak után Fekete Lajos barátjához költözött a Stáczió (ma Baross) utca 7. szám alá. (Az utcának ez a része ma már nincs meg.) De Petőfi lakott együtt Vahot Imre barátjával a közeli Múzeum körút 8. szám alatt is 1844 júliusától szeptemberig. Ekkor színdarabok fordításából tartotta el magát: magyar nyelvre fordította Karl Bernard A koros hölgy című darabját és Georges James Robin Hoodját.
Orlai Petrich Soma portréja Petőfi Sándorról
1847 nyarán a költő Nagyszalontán járt Arany Jánosnál. A visszatérésről maga számolt be levelében: „Szalontáról június 13-án értem Pestre, esőben és éjfél tájban, minek két kellemetlen következménye volt; primo jól megáztam, secundo alig akadtam fogadóra, hova beeresztettek. Végre kinn a pokolban a kerepesi úton a fehér-ló nyitá meg előttem barátságos karjait, azaz nyikorgó kapuját. Ágyam olly irgalmatlan sima volt ugyan, mint az ujvilág-utcai kövezet, de azért még is remekül aludtam, mert négy napi utam az alföldön ugy meghányt, mintha a világot utaztam volna körűl.” Az akkor még földszintes Fehér ló fogadó (ma Rákóczi út 15.) Hild József tervei alapján 1831-ben épült.
Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – egykorú röplap részlete, nagy valószínűséggel Szerelmey Miklós rajza
1848. március 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum épülete a forradalom és szabadságharc egyik fontos színhelye. Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy Petőfi itt is elszavalja a Nemzeti dalt, a Lapok Petőfi Sándor naplójából sorai szerint Petőfi a homlokzat előtti lépcső bal oldali párkányán beszédet mondott.