Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

A napkeleti bölcsek látogatása

Vízkereszt Jézus megjelenésének ünnepe

2017. január 06. péntek

Vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, amelyet a katolikus egyház január 6-án tart parancsolt ünnepként. Az ünnep magyar elnevezése az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett – erre emlékeztet a vízszentelés –, nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A római egyház szokása szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek, ebből a szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. Ennek során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 17 feliratot. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat ("Krisztus áldja meg e házat") kezdőbetűi.

Népszokások január 6-án 

Háromkirályjárás, víz- és házszentelés, valamint az „orosz karácsony” is megtalálható a vízkereszthez fűződő népszokások között. Vízkereszt napja zárja az egyházi év karácsonyi időnek nevezett szakaszát – karácsonyi tizenketted –, ilyenkor sok mindenre emlékezik a kereszténység, amelyek átkerültek a népszokások területére is.

Az ünneppel járó vízszentelés különösen a keleti rítusúaknál vált látványos szertartássá, itt nem csupán a templomokban elhelyezett vizeket szentelik meg, hanem a folyókat, patakokat is. Néhány helyen az is szokás, hogy a szenteléshez használt keresztet a pap a vízbe hajítja, a bátrabb hívek pedig utána ugranak a téli hideg ellenére.

Fotó: MTI

Szintén a január 6-hoz fűződik a házszentelés és háromkirályjárás ma is élő szokása: a fehér ruhába öltözött gyerekek, fiatalok egy rugós szerkezettel felemelhető csillagot hordanak magukkal énekelve, a meglátogatott házak lakói pedig kisebb ajándékokkal kedveskedtek nekik. A keleti rítusú keresztények január 6-án ülik meg az epifánia, vagyis karácsony ünnepét, ezt a vegyes vallású területeken, például Zemplén-megyében a nyugati keresztények az „orosz karácsony” elnevezéssel illették. 

Vízkereszt a farsang kezdete – a mulatozás, maskarázás hamvazószerdáig tart –, és ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.