Józsefváros főterén több mint kétszázan gyűltek össze, köztük családok, gyermekek, hogy fejet hajtsanak a 48-as hősök előtt. A Himnusz közös eléneklése és Benkő Péter – aki Petőfi Sándor A XIX. század költői című versét és a 12 pontot adta elő – fellépését követően Kocsis Máté mondott ünnepi beszédet. „Éppen 169 éve, szintén egy szerdai napon, innen pár utcára, a Nemzeti Múzeumnál a szakadó eső ellenére ezrek gyűltek össze, hogy hallassák a magyarok hangját. Azon a napon egyszerre kiáltotta egy nemzet: Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! És hitükből egy nemzet hite lett” – kezdte ünnepi beszédét Kocsis Máté. Józsefváros polgármestere ezután Wesselényi Miklós szavait idézte: „Elszánt ember kevés is sokat tehet. Élet vagy enyészet vár-e nemzetünkre, Isten kezében áll, de a mi kezünkben van becsületünk és nemzetünk becsülete. Azért éljünk vagy haljunk: de maradjunk magyarok és szabadok véglehelletünkig”. 

Hozzátette: márciusi ifjak vezetésével őseink megértették a körülöttük zajló hazai és európai eseményeket. A márciusi ifjak képesek voltak megteremteni a nemzeti egységet, megfogalmazni a magyar nemzet követeléseit: most vagy soha! „Egy nemzet képes volt együtt cselekedni saját szabadságáért egy erősebb és nagyobb hatalommal szemben” – emelte ki Kocsis Máté. Hangsúlyozta: mi, magyarok szabadságharcosok vagyunk, és 1000 év alatt sokszor bebizonyítottuk, hogy nehezen viseljük, ha saját dolgainkról nem mi, hanem mások döntenek.

Az örökség felelősséggel is jár

„Ha hagynak, akkor dolgozunk, hogy jólétet és biztonságot adjunk családjainknak. Ha hagynak, akkor szorgalommal és tehetséggel gyarapítjuk, amit elődeink hagytak ránk. Hiszünk mindebben, ezért tölt el – ha sajnos nem is mindannyiunkat, de sokunkat – büszkeséggel a márciusi ifjak és minden magyar szabadságharcos emléke. De örökségük felelősséggel is jár: küzdeni az önrendelkezésünkért, megvédeni hazánkat a külső befolyástól, és gyarapítani a nemzetet” – mondta Józsefváros polgármestere. Kocsis Máté kiemelte: manapság Európában olyan időket élünk, mely éberségre int bennünket. 

Az újkori népvándorlás, a nyugat-európai elit megkésett, rossz válaszai károkat okoztak, és további fenyegetést jelentenek. „A márciusi ifjak nem alkudtak meg a haza érdekével ellentétesen. Hittek abban, hogy mi, magyarok tudjuk a legjobban, mit szeretnénk kezdeni a saját sorsunkkal. 1848 arra emlékeztet bennünket, hogy rajtunk kívül senki nem fogja gyarapítani a ránk hagyottakat, senki nem fogja megvédeni hagyományainkat. Halljuk meg a 48-as hősök üzenetét, és cselekedjünk nekik tetszőn! Adjunk tiszteletet más népeknek, és követeljük meg a magunkét! Erre hív minket március 15-e” – zárta beszédét Kocsis Máté. 

Koszorúzás a hős püspök emlékművénél

A polgármester szavait követően Kovács Dávid Emil lelkész, a Budapest- Külső Józsefvárosi Református Egyházközség képviseletében mondott áldást. Kiemelte: Isten mindenkinek adott hazát, ahol élnünk kell, és biztosítani gyermekeink, hagyományaink, kultúránk jövőjét.

Az emlékműnél Kocsis Máté polgármester, Sántha Péterné és Sára Botond alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúit. Ezt követően kerületi képviselők, civilek is fejet hajtottak, mécsest gyújtottak a hősökre emlékezve.