Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Hatalmas tömeg ünnepelt március 15-én a Nemzeti Múzeumnál

Orbán Viktor: nemzeti önállóságunk védelmében ma is bátran meg kell vívnunk az előttünk álló csatákat

2017. március 15. szerda

Ismét Józsefváros volt az események középpontjában nemzeti ünnepünkön, csakúgy, mint 1848-ban. A Múzeumkert, a Múzeum körút és a Kálvin tér is zsúfolásig megtelt az ünneplő tömeggel. A állami megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: ismét ’48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át. "Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít a magyar nemzet múltja, a magyar jövő, az európai emberek biztonsága vagy, hogy megmaradunk-e magyarnak, de nekünk számít" - hangsúlyozta a kormányfő.

Idén is tízezres tömeg gyűlt össze március 15-én délelőtt a Magyar Nemzeti Múzeumnál. Idősek, fiatalok, kisgyermekes családok és középkorúak nemzetiszín kokárdákkal, lengyelek százai zászlókkal és transzparensekkel várták az ünnepi beszédeket. 

„Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy voltunk, vagyunk és leszünk”

A miniszterelnök köszöntötte az ünnepre Lengyelországból érkezetteket is, majd a 169 évvel ezelőtti forradalmat méltatva azt mondta: 1848 fontossága nemcsak abban áll, hogy megtörtént, hanem, hogy azóta is történik, belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált. Orbán Viktor hozzátette: ez az iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén, ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor, mi a nagyság, de megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság, az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás. Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában: 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét. A miniszterelnök felidézte: mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük. Akik csatát és hadjáratokat nyertek a magyarok ellen, a háborút végül elvesztették: a tatároknak nyomuk veszett, az ottomán porta elenyészett, a Habsburg Birodalom köddé vált, a szovjet kolosszus pedig egyszerűen kimúlt – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta: „március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, ez a mi diadalunk”.

„A jövő márciusi ifjai már köztünk vannak”

Orbán Viktor beszélt a jövő nemzedékéről is. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a jövő márciusi ifjai már köztünk vannak, akik életükkel tovább írják azt a szövevényes és hatalmas eposzt, amely nemzetünk és a szabadság közös története. A kormányfő hangsúlyozta: nekünk az a feladatunk, hogy olyan szellemi és erkölcsi örökséget adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak, hogy soraikból elő akarjanak lépni azok, akik nem rettennek vissza, hogy a megvívják a nemzetre ezután váró forradalmakat és szabadságharcokat. 

„Ismét ’48-as szelek fújnak Európában”

Orbán Viktor a díszünnepségen arról is szólt, hogy az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak - mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító energiáit alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át. Mint fogalmazott: "Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít a magyar nemzet múltja, a magyar jövő, az európai emberek biztonsága vagy, hogy megmaradunk-e magyarnak, de nekünk számít" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette: függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk - emelte ki. Brüsszelben le kell dobni "az álszentség maskaráit", egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség, "a szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni" – szorgalmazta a miniszterelnök. Arról is szólt, hogy a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát pedig itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani – jelentette ki a miniszterelnök. 

A kormányfő hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar nemzet erősödik, emelkedik, és ki fogja érdemelni a tehetsége és szorgalma alapján őt megillető elismerést az európai nemzetek közösségében. Az eddig elért eredményeinket és a megteremtett magyar egységet nekünk kell megvédenünk: „Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük, átléptük osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait, és valódi nemzeti egységet teremtettünk, az álszentek szövetségének fenyegetése ellenére” – mondta. Orbán Viktor végezetül a magyar belpolitikai állapotokat értékelve elmondta: nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk. 

„Nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg”

A főpolgármester beszédében úgy fogalmazott: a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a ’48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk. Jó volna, ha egymásra figyelnénk, és nem a különböző megfelelési kényszerek nyomása alatt telnének napjaink – tette hozzá.

Tarlós István elmondta: a magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért, álmaiért, érdekei képviseletéért, együtt kell cselekednünk. Ez a belülről jövő kényszer soha nem lehet elavult, soha nem lehet retrográd, soha nem lehet gúny tárgya – fogalmazott a főpolgármester. Továbbá hangsúlyozta, hogy a szabadságunk megőrzése érdekében – amelynek kivívásáért oly sokat harcoltak elődeink – belső és külső akadályokkal is meg kell küzdenünk, mint történelmünk során megannyi alkalommal. Mint fogalmazott: „le kell győznünk a hangos kevesek által hirdetett kishitűséget és kisszerűséget, a mindenre nemet mondók nihilizmusát, a külső érdekeket képviselő, idegenek által építgetett, Petőfi, Arany, Széchenyi, Jókai, Németh László lelkületével összeegyeztethetetlen hamis prófétákat".

A főpolgármester arról is beszélt, hogy a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modernkori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként.

Az ünnepi műsorban felléptek a hazai népzene és – tánc kiemelkedő alakjai: többek között ifj. Szerényi Béla és id. Szerényi Béla, Csizmadia Anna, Makó Péter, Pápai Joci, Pál István Szalonna és Bandája, a Magyar Dudazenekar, valamint Majorosi Marianna és Csík János, és természetesen elhangzott Petőfi Sándor Nemzeti dal című forradalmi költeménye Rácz József színművész előadásában. A táncokat az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület "Fordulj Kis Pej Lovam" Baráti köre és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói mutatták be.