Az ENSZ az 1971-ben tartott első roma világkongresszus tiszteletére nyilvánította április 8-át A roma kultúra világnapjává. Kerületünkben 2013 októberében nevezték át a korábban névtelen közterületet a Baross utca és Szigony utca találkozásánál Muzsikus cigányok parkjává, emléket állítva a világhírű cigányzenészeknek. A parkon átvezető utak találkozásánál négy mészkőoszlopot állítottak fel, a sztéléken első lépésként nyolc, majd 2014-ben további két zenész bronz domborművét helyezték el. Április 7-én pedig újabb két emlékművet avattak, Boros Lajos és Buffó-Rigó Sándor tiszteletére.

Sántha Péterné köszöntő beszédében felidézte: már az 1400-as években Zsigmond király krónikáiban említik a cigányokat, a cigánymuzsikusokat, akik évszázadok óta a magyarokkal együtt vigadva, együtt sírva, együtt élnek a Kárpát-medencében. Az alpolgármester hozzátette: az 1848-49-es szabadságharcot is végigkísérte a cigánymuzsika, igazi fénykorát pedig az 1800-as évek közepétől a 20. század közepéig élte. Ekkor alakult ki a cigányzenének és a magyar nótának az egybefonódása, amely ma is él – húzta alá. 

Ezért is volt nagyon fontos a közös történelem miatt az a kitűnő gondolat – folytatta Sántha Péterné – amely Raduly Józseftől származik: állítsunk emléket kiváló cigánymuzsikusainknak. „A kerületben nagy múltja van a cigányzenének. Ezért, ezt a gondolatot nemcsak a főváros, hanem Józsefváros is felkarolta, és 2013. október 26-án Illyés Antal szobrászművész elképzelése alapján avattuk fel ezt a parkot” – emelte ki az alpolgármester, majd hangsúlyozta: a közös múltra emlékezve, emlékművet állítva, nagyságaink tehetségéből, szorgalmából merítve kell építenünk azt a jövőt, ami nemcsak országosan, hanem Józsefvárosban is rendkívül fontos a kisközösségek számára. 

Közös feladatunk a roma kultúra bemutatása

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes beszédében hangsúlyozta: az elmúlt években jelentős lépések történtek a magyarországi romák integrációjára vonatkozóan, és ezzel lehetőség adódott arra, hogy roma példaképek az élet minden területén megjelenjenek. „Közös kötelességünk a roma kultúrának nemcsak minél szélesebb körben való bemutatása, hanem fenntartása is, mert ezáltal erősödik a cigányság identitása, miközben a magyar társadalom is elfogadóbbá, befogadóbbá válik” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Hozzátette: a zene az egyik legalkalmasabb eszköz arra, hogy az embereket közelebb hozza egymáshoz, a VIII. kerületből pedig nagyon sokan indultak a pályájukra, lettek sikeresek, zenéjükkel pedig hidat teremtettek különböző kultúrák között – fogalmazott. 

A főpolgármester-helyettes kiemelte: napjainkban Józsefváros saját cigányzenekart tart fenn, a stafétát az idősek a fiatalabbaknak adják át, ápolják a hagyományaikat. „A józsefvárosi Muzsikus cigányok parkja egy kiváló és szép példája ennek az összetartó közösségteremtésnek” – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Alexandra.

Raduly József, a Művészeti, Oktatási, Kulturális, Közéleti Alapítvány elnöke, a park kezdeményezője arról beszélt, hogy mit jelent a cigányoknak a nemzetközi kulturális roma világnap. Mint elmondta: ilyenkor a világ cigánysága együtt ünnepel, és kiemelten a muzsikus emberek, akik a cigányságon belül mindig is egyfajta arisztokráciát képviseltek. „Józsefvárosban világhírű cigánymuzsikosok vannak. A régi nagycigányzenészek már csak a szobrokról tekintenek vissza, az élő muzsikusok pedig tudásukkal, karakterükkel méltán vívták ki a világ elismerését” – húzta alá Raduly József. 

Immár 12 zenész bronz áll a parkban 

Illyés Antal szobrászművész lapunknak elmondta: a parkot néhány évvel ezelőtt úgy kellett megtervezniük, hogy akkor is esztétikus legyen, amikor 8 emlékműt állítanak fel, majd úgy is, amikor az idők folyamán újabb és újabb domborművek kerülnek ki. Hozzátette: külön örömet jelent számára, hogy a park egy belső kiállítási tér lett, befogadta a lakosság. „A domborműveknél mindig célom, hogy érdekes, 21. századi munkákat hozzak létre” – fogalmazott. Hozzátette: a 4 darab 240 cm magas, 50 cm élhosszúságú, egyenlő szárú háromszög alakú sztélé süttői kemény mészkőből készült, rajta az emléktáblák pedig cizellált öntött bronzból, a feliratokat a helyszínen vésik az oszlopba.

Április 7-én újabb cigányprímásoknak állítottak domborművet a Muzsikus cigányok parkjában:

Boros Lajos (1925-2014) 

Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása; a "prímáskirály". 1985-ben az Átriumban megrendezett cigánybálon a prímások királyává választották, majd az ugyanebben az évben megalakuló 100 Tagú Cigányzenekar főprímása lett. 1998-ban egészségügyi okokból feladta zenekari tagságát, ám a zenekar örökös, tiszteletbeli főprímásának választották.

Buffó-Rigó Sándor (1949-2014)

1992-től lett a 100 Tagú Cigányzenekar prímása, majd 1994-től főtitkára. 1997-től az együttes művészeti vezetője, majd 2005. december 12-től az elnöke volt haláláig.