Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

Egyedülálló lehetőség előtt Magyarország

Folytatódik a magyar-orosz űrkutatási együttműködés

2017. április 24. hétfő

Sajtótájékoztatón ismertették a Magyarország és Oroszország közötti, évtizedes múltra visszatekintő, idén új lendületet kapott űrkutatási együttműködés részleteit április 20-án. Az eseményen hazai részről az ELTE Űrkutató Csoport és az MTA-Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint a projektben résztvevő űripari cégek (BHE Bonn Hungary Kft., BL-Electronics Kft. és az SGF Technológiai Fejlesztő Kft.) képviselői vettek részt, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének munkatársaival élő videokapcsolatot létesítve. A sajtótájékoztatót Dr. Ferencz Orsolya vezette, mint az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársa.

A nagy múltú magyar űrkutatás 1946-ig vezethető vissza, amikor – Budapest ostroma után mindössze néhány hónappal, az Egyesült Államokkal szinte egy időben – Bay Zoltán és munkatársai saját fejlesztésű radarjukkal sikeresen megmérték a Föld és a Hold távolságát. Azóta tudósaink számos nemzetközi programban vettek részt, hazánk 2015-ben pedig az Európai Űrügynökség (ESA) tagjává vált. Ám minden együttműködés közül az orosz partnerrel sikerült a leggyümölcsözőbb kapcsolatot kiépíteni, amit idén február 2-án hazánk és Oroszország által aláírt, a további közös munkáról szóló megállapodás tovább erősít.

A sajtótájékoztatón bemutatott három orosz program, amelyekhez hazánk partnerként csatlakozhatott, az űridőjárás és a Föld működésének jobb megértését hívatott elősegíteni, minden eddiginél pontosabb mérésekkel vizsgálva bolygónkat, hatalmas lendületet adva a földi élet és civilizáció számára létfontosságú űridőjárás kutatásának. 

Az együttműködés keretében Magyarország lehetőséget kap arra, hogy kulcsfontosságú műszereket és fedélzeti egységeket biztosítva egyedüli nemzetközi partnerként vegyen részt az Orosz Tudományos Akadémia (RAS) és az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) most induló űrmissziójában.

Lapunknak Dr. Ferencz Orsolya elmondta, ezekkel az új programokkal lehetőség nyílik arra, hogy tovább folytatódjanak mindazok a hazai kutatások és műszerfejlesztések, amik Magyarországon és nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket hoztak az űrkutatásnak és ezáltal az egész emberiségnek. “Van olyan műhold, amely közel 70%-ban magyar fejlesztésű, ami azt gondolom nagyon komoly eredmény egy ilyen volumenű, világviszonylatban is kiemelkedő tudományos jelentőségű űrmissziónál” – tette hozzá az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársa.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben