A köztársasági elnök előadásában kiemelte: Magyarország nem áll rosszul az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátásban, az uniós átlag alatt vagyunk, kevesebb, mint harmada az amerikai számoknak. Úgy folytatta, 1990 és 2015 között 37 százalékkal nőtt a GDP, miközben 35 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása és 17,5 százalékkal kevesebb energiát használtunk fel. Hazánkon kívül csak másik 20 ország futott be hasonló fejlődési pályát, a cél az, hogy minél több állam esetében történjen ilyen fejlődés.

Áder János arról is beszélt, hogy egyre többen fektetnek napenergiába. Ma már azok az országok is elkezdtek napenergiába beruházni, amelyek nagyon gazdag olajkészletekkel rendelkeznek, hosszú távú energiastratégiájukban a napenergia sokkal fontosabb szerepet játszik, mint az olaj – tette hozzá.

Az államfő rámutatott: az ember átlagosan egy tusolással 7-8 liter vizet használ el, miközben egy kádban 136 litert. Étkezés terén arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyakori élelmiszerek közül a marhahús előállítása rendkívül nagy környezeti lábnyomot hagy maga után. Arra a kérdésre, hogy hazánk döntéshozói mit tesznek az ügy érdekében példaként említette, hogy Magyarország az Európai Unióból elsőként írta alá a párizsi klímaegyezményt, ezen kívül jelenleg átdolgozás alatt van a nemzeti éghajlat-stratégia, valamint javaslatokat tesznek az energiastratégia újragondolására. 

Áder Jánost a CEU ügyéről is kérdezték a diákok. A köztársasági elnök teljesíthető feltételnek nevezte, hogy a CEU ügyében előzetes megállapodás jöjjön létre az Egyesült Államok kormánya és a magyar kormány között, ami sokkal lazább jogi kategória, mint a nemzetközi egyezmény. Jóhiszeműség kell hozzá mindkét fél részéről, amit a törvény aláírásakor kiadott nyilatkozatában is említett – fűzte hozzá. A köztársasági elnök üdvözölte a diákok releváns kérdéseit és nyitottságát, közéleti érdeklődését is.

Fotó:MTI