Péntek délután teljesen megtelt a Polgárok Háza, ahol a 2009-ben útjára indult Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozat új évadában az erdélyi Torockó mutatkozott be. „Ez az a programsorozat, amiben összesűrűsödik mindaz, amit fontosnak tartunk bemutatni: a magyar gyökerek, a határon túli nemzettársakkal való élő kapcsolat, a magyar kulturális értékeket bemutatása, őrzése, szoros összefüggésben a keresztény hagyományokkal” – hangsúlyozta Trznadel Angéla, az intézmény kulturális igazgatója. 

Az est Balla Tímea népdalénekes produkciójával kezdődött, majd Torockó néprajzi elhelyezkedéséről, sajátosságairól, a település hitéletéről Dr. Szabó Zsolt tartott előadást. A Brassai Véndiák Alapítvány elnöke kiemelte, hogy az unitárius, az egyedüli magyar alapítású vallásnak tekinthető. „A protestantizmusnak ez az egyistenhívő ága Kolozsvárott jött létre, a vallásalapító Dávid Ferenc, az első erdélyi fejedelem, János Zsigmond udvari papja volt. Az unitárius vallás az irodalomban is megjelenik: Jókai Mór Egy az Isten című regénye foglalkozik a témával” – mesélte Szabó Zsolt. 

Az alapítvány elnöke Torockó történelméről azt emelte ki, hogy a település Erdély legnyugatibb székely végvára. A 17-18 században jelentős vasércbányászat zajlott itt, lakosai kiváló minőségű vaseszközöket is gyártottak. Torockó ekkor élte virágkorát, amelyet tükröz a gazdag motívumokban máig megőrzött népviselet is. A település jellegzetes, egységes városképéről az alapítvány elnöke azt mondta, hogy az 1870-es években történt tűzvészt követően alakult ki, egy országos adománygyűjtő mozgalomnak köszönhetően. 

A hagyományos építészeti arculat megőrzésére tizenöt évvel ezelőtt egy példaértékű támogatási rendszer indult Torockó Értékvédő Program néven, amely képes dokumentációiból kiállítást tekinthettek meg az est résztvevői. A rendezvény második felében a vendégeket a torockószentgyörgyi Szilas néptánccsoport előadása szórakoztatta, akiknek a talpalávalót a dési Rezeda zenekar húzta. Ezt követően bemutatták a torockói díszes népviseletet, majd a tájegységre jellemző ízeket – szörpöket, pálinkát és kalácsot – kóstolhattak a résztvevők.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság