Miroslav Krleža Pécsett végezte a katonaiskolát, a budapesti Ludovikán pedig az osztrák-magyar hadsereg tisztjévé avatták, ezért került szobra pont Józsefvárosba, a volt Ludovika épülete elé. Tarlós István, Budapest főpolgármestere köszönetet mondott Zágrábnak, a testvérvárosnak az ajándékért. Emlékeztetett, Magyarország és Horvátország csaknem ezer éves közös történelmére, a két ország kultúrájának közös vonásaira, és kiemelte a két országot összekötő személyiségeket, mint amilyen Miroslav Krleza, a magyarul tudó horvát klasszikus is volt. Milan Bandic, Zágráb polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a szoborállítás több szimbolikus gesztusnál, ez Zágráb és Budapest barátságának megerősítését jelenti. Krleza 30 éve halt meg, nevét iskola őrzi Pécsen. A horvát írót egy sorban emlegetik Adyval, Kafkával és Wyspianskival. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte, ez a szobor mostantól szimbolikusan is összeköti ezen városokat, ahogyan Miroslav Krleza életműve is összeköti Budapestet, Pécset és Zágrábot. Krleza nem szerette a Ludovikát, az Osztrák-Magyar Monarchiát, lázadó szellem volt, balra sodródott, de ott is kiábrándult - tette hozzá a horvát íróra emlékezve Navracsics Tibor. A horvát származású miniszter egyébként beszédét először horvátul, majd magyarul mondta el. Miroslav Krleza (1893-1981), a modern horvát irodalmi esszé megalkotója. Drámái, a Glembay-trilógia darabjai - amelyeket a 60-as, 70-es években gyakran játszottak Budapesten - ibseni magasságokba érnek. Zászlók című regénye a 20. század egyik legnagyobb műve. A Ludovika téren mostantól ugyanolyan szobor őrzi emlékét, mint egykori zágrábi háza előtt.