Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

240 éves Józsefváros

Nemzeti örökségünk színhelyei

2017. november 16. csütörtök

Kerületünk 1777-ben Mária Terézia fia, a későbbi II. József, valamint Szent József után a Józsefváros nevet kapta. A 240 éves városrészünk a XVIII. és a XX. század első fele között ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. Olyan országos közintézmények találtak itt otthonra, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Lovarda, vagy éppen az Uránia Nemzeti Filmszínház. Egy ideig Józsefvárosban ülésezett az Országgyűlés, és itt állt a Nemzeti Színház épülete is. A nemzeti emlékhellyé vált Fiumei úti Sírkert pedig hazánk nagyjainak nyújt végső nyughelyet.

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Lovarda

A Magyar Nemzeti Múzeum Európa egyik legrégebbi közgyűjteménye, amelynek alapját 1802-ben Széchényi Ferenc adománya teremtette meg. Ennek a gyűjteménynek az elhelyezésére épült Pollack Mihály klasszicista műve 1837–1847 között. A klasszicista, nyolcoszlopos ókori templomra hasonlító bejáratú épület a nemzet első múzeumaként 170 év óta működik.

A Nemzeti Múzeum telkének egy részén a Nemzeti Lovagló Iskola állt, amit a múzeum építése miatt lebontottak. A városban élő arisztokraták azonban szükségesnek tartották egy vívó, sportlövő és lovagló épület kialakítását, ezért megvásárolták a múzeumkert mögötti telket, és itt 1857-ben Ybl Miklós tervei alapján egy új sportkomplexumot hoztak létre. Később emellé épül a Festetics- a Károlyi és az Esterházy-palota. A paloták gazdag neoreneszánsz stílusa miatt a Nemzeti Lovardának a homlokzatát is átépítették.

A II. világháborúban megsérült épületet 1948-ban lebontották, később a helyére a rádió atombunkere és két stúdiója került. Ezt 1966-1969-ben körbeépítették, ez a környezetétől idegen építmény látható itt ma is.

A képviselőház

A Nemzeti Múzeum épülete 1861-ben jelentős szerepet kapott, mert itt ülésezett az uralkodó által összehívott országgyűlés. Ekkor döntötték el, hogy a képviselőház részére egy megfelelő épületet kell építeni valahol a környéken. A tervezés elkezdődött, azonban Ferenc József feloszlatta az országgyűlést, amelyet csak 1865 decemberében hívott újra össze. Már nyáron meghívásos tervpályázatot írtak ki, amelyen Ybl Miklós elképzelését támogatták.

Az akkori Főherceg Sándor utcában lebontották a Sándor-laktanyát és a helyén két hónap alatt elkészült az épület, ahol az alsóház 1866. április 14-én ülésezett először, míg a felsőház a Nemzeti Múzeumban tanácskozott. Az új Parlament megépülte után, 1904-ben költöztek át. A régi képviselőház épületébe 1942-ben az Olasz Kultúrintézet került.

A Nemzeti Színház és a Népszínház

Józsefváros fontos útja az egykori Kerepesi, a mai Rákóczi út. Itt épült meg a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán Pest első magyar nyelven játszó színháza 1837-ben, amelyet 1840-től Nemzeti Színháznak neveztek. Bár az elavult épületet 1875-ben modernizálták, de 1908-ban bezárták és pályázatot írtak ki egy új épületre. Ekkor a társulatot a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költöztették és mivel a háború miatt az Astoriánál nem épült meg a lebontott régi helyén az új, ezért 1963-ig ott is működött.

A Népszínházat a híres bécsi, színház építészetre specializálódott, Fellner és Helmer cég tervezte, a korban kedvelt neoreneszánsz stílusban. Az épületet 1965-ben a metróépítésre hivatkozva lebontották.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház

A két színház között félúton emelték Uránia Nemzeti Filmszínház épületét, amely az 1890-es évek közepén eredetileg mulatónak készült. A Schmal Henrik tervezte mű érdekes színfoltja a Rákóczi út épületeinek, mert a gótika, reneszánsz stílus elemei a homlokzaton a mór-arab építészet keleties világával keveredve jelenik meg. A házban 1899-ben a tudomány eredményeinek népszerűsítésére Tudományos Színházat hoztak létre, ahol először álló, majd később mozgóképek vetítésére alkalmas berendezést telepítettek.

A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében.

Fiumei Úti Sírkert

A növekvő népességű Pest számára új temetőre is szükség volt, amelyről a város vezetői 1847-ben döntöttek, amit a Kerepesi út mentén a Józsefvárosban alakították ki. Ez a sírkert, amely kezdetben köztemetőként működött később a nemzet nagyjainak sírhelyét is biztosította és így nemzeti emlékhellyé vált. Itt található hazánk legnagyobb síremléke a Kossuth-mauzóleum. Védett síremlékei között számtalan kitűnő szobrászi alkotással találkozhatunk.

Ganz mauzóleum a Fiumei úti Sírkertben

A temető neve ma Fiumei Úti Sírkert, amelyet az országgyűlés 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított.

Forrás: Ludmann Mihály, művészettörténész

Fotó: Fortepan.hu

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben