A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételeit 245 milliárd 356 millió 248 ezer forintban, kiadásait 376 milliárd 829 millió 678 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok – 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos – bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből – 173 millió 195 ezer forint – finanszírozzák.

Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a fővárosnak évről évre válságköltségvetése van. Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, „nem ez lesz az a költségvetés, amely bekerül a főváros aranykönyvébe”. Szerinte az idei költségvetés a kormányzattal szembeni kiszolgáltatottság és az eladósodás költségvetése. Tarlós István főpolgármester erre reagálva azt mondta, ugyan fejlesztési hitelre szorulnak, de 2010 óta – az azt megelőző időszakkal ellentétben – működési hitelt sem a főváros, sem a BKV nem vett fel. Mint rámutatott, 2010-ben az új városvezetésnek mintegy 251 milliárd forintos adóssággal kellett szembenéznie.  

A költségvetés biztosítja a város fejlődését

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) józsefvárosi polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok javaslatára tanácsnoki működési keretét 15 millió forinttal csökkentették, egyidejűleg ezzel az összeggel növelték meg a bűnmegelőzési keret céltartalékát. Kocsis Máté a költségvetési vitában Horváth Csaba szocialista képviselő felszólalásra reagálva elmondta: nem kényszerből, hanem örömmel fogadják el a költségvetést, mert biztosítja a város fejlődését. Emellett olyan fejlesztési lehetőségeket nyit meg – érintve józsefvárosi beruházásokat is, amelyek a szocialista kormányok alatt nem valósultak meg –, hogy számukra ennek elfogadása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Budapest előre lépjen.

A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett előterjesztésben azt írták: a bérjellegű kiadási többletek, a szolidaritási adó, a 3-as metróvonal felújítása költségeinek következtében 2018-ban a működési egyensúly biztosítása jelentős nehézségekbe ütközik. A működési kiadások 35 milliárd forinttal, a működési bevételek pedig 17 milliárd forinttal növekszenek. A működés pénzügyi egyensúlyát csak bő 18 milliárdnyi pénzmaradvány igénybevételével tudják biztosítani.

Azt írták, tehermentesítésként két tétel jelentkezett: a 10 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzésiadó-bevétel és a 4,9 milliárddal több osztalékbevétel, amely a közműszolgáltató cégeknél döntően 2017-ben keletkezett. Az iparűzésiadó-bevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat - tették hozzá.

Az egyik legjelentősebb feladatként a 3-as metró felújítását jelölték meg. A metrókocsik felújításának finanszírozását a főváros javarészt egy 60 milliárdos kereskedelmi banki hitelből biztosítja, amelyből idén 30 milliárd forintot terveznek lehívni. Az infrastruktúra felújítását 137,5 milliárd forint értékben az állam finanszírozza, a fennmaradó 40,6 milliárd forintot a fővárosnak saját forrásaiból kell biztosítania.

Fotó: Huszár Boglárka/Józsefváros újság, MTI/Soós Lajos