A Visi Imre utcai Polgárok Házának dísztermében Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója és első elnöke, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatója ismertette az Egymillió címmel megjelent, nemzetpolitikával és a magyar kereszténydemokrata törekvések történetével foglalkozó kötetet.

A cím utalás a miniszterelnök-helyettes 2014-ben tett ígéretére, mely szerint a Fidesz-KDNP kormány második ciklusában eléri az egymillió főt azon határon túli magyarok száma, akik immáron kettős állampolgárként, hivatalosan is újra a nemzet közösségéhez tartoznak. Az ígéret azóta valósággá vált: 2017 decemberében tette le az állampolgársági esküt egymilliomodik régi-új honfitársunk a Sándor-palotában.

Jóvá kell tenni az igazságtalanságot

Semjén Zsolt kiemelte: családja erdélyi gyökerei révén pontosan tudja, mit jelent, ha valakit generációkon át hazátlannak neveznek. A KDNP elnöke rámutatott: az állam célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – hangsúlyozta. Ugyanakkor látni kell a reális helyzetet is: Trianon után idegen hatalmak fennhatósága alá, kisebbségi sorsba került a Kárpát-medencei magyarság egy jelentős része. Ennek okán jelentős veszélyként jelentkezik a természetes asszimiláció – mondta. Szintén veszélyforrásként jelölte meg az uniós csatlakozás utáni elvándorlást, amely főleg Romániára jellemző. Hozzátette: száz éve az utódállamok deklarált célja a területükön lévő magyarság eltüntetése, jobb esetben beolvasztás, rosszabb esetben a fizikai elüldözés formájában. Kitért arra is: a 2004. december 5-ei „lelki Trianon”, a nemzetárulás, amit Gyurcsány Ferencék követtek el, brutális sebeket okozott a külhoni magyarságnak.

Mit tehet az állam?

Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, szükség van egy erős, gazdaságilag stabil anyaországra, határozott külpolitikára, öntudatos és büszke magyarságra – mondta. Egy hazára, ahová minden magyar hazatérhet. De szükség van a hagyományos támogatási formákra is – tette hozzá, jelezve: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyaroknak juttatott támogatásokat. Felhívta a figyelmet az elszakított területeken indított gazdaságfejlesztési programokra és kitért a külhoni magyar etnikai pártok és szervezetek kormányzati támogatására is. Mint mondta: az ottani magyarság megmaradása szempontjából döntő jelentőségű, hogy az adott településen magyar-e a polgármester, és bent van-e a magyar párt az ottani parlamentben, vagy sem.

Minden magyart egyforma jogok illetnek meg

A magyarság mindig egy volt nyelvében, kultúrájában és Szent István óta politikai nemzet is – emelte ki. Ahhoz, hogy az asszimilációt meg lehessen állítani, kell egy nagyon erős impulzus, mint az állampolgárság megadása minden magyarnak, éljen bárhol a világon. Kijelentette: nincs A és B kategóriájú magyar, egy magyar nemzet van, ugyanaz az állampolgárság illeti meg a külhoni magyarokat is, mint az anyaországiakat. Azzal, hogy az egyetemes magyar nemzet egy politikai listára szavazhat, kifejezhető, hogy sorsközösség vagyunk és minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben – tette hozzá.

Meg kell erősítenünk keresztény identitásunkat

A kereszténydemokrata politikus elmondta, napjainkban a világban keresztényüldözés zajlik, és kifinomult módszerekkel ez történik Európában is. Az iszlám invázió úgy tud benyomulni Európába mint kés a vajba, mert nem a keresztény ellenállással találkozik, hanem egy vákuumba nyomul be, ugyanis az elmúlt évtizedekben tudatosan rombolták a keresztény civilizációt és identitást kontinensünkön – fejtette ki. A védekezés akkor lehetséges, ha megvédjük határainkat és megerősítjük keresztény identitásunkat. Rámutatott: keresztény civilizációnk történelmünk része, így az az egyén is ennek a keresztény civilizációnak a része, aki nem jár templomba vagy bizonytalan istenhitében. „Nem fog többé elesni Buda” – mondta Semjén Zsolt, utalva fővárosunk 1541-es oszmán megszállására. 

Fotó: Senger Nikolett/Józsefváros újság