A Mátyás téri Olajág Otthonban élő Szabó Albertné, leánykori nevén Várfalvi Ilona a szlovákiai Nagykövesden született. Édesapja szőlős gazda volt, édesanyja pedig háztartásbeliként tevékenykedett a hét gyermeke mellett.

A II. világháború végén, 1945-ben költözött át Magyarországra, és itt ismerkedett meg későbbi férjével. A negyvenkét évig tartó frigyből három gyermek született, ma pedig már négy unoka, és ugyanennyi dédunoka örvendezteti meg Ilonka néni mindennapjait.

Esztergomi Ferencné, leánykori nevén Zimányi Éva immár harmadik éve az Olajág Otthon lakója. Éva néni a négyéves polgári iskola elvégzése után huszonhat évig dolgozott üveg technikusként, majd nyugdíjba vonult.

Az utóbbi két évben tragédiák sorozatát volt kénytelen átélni: hosszú betegség után először férjét, majd tavaly 58 éves fiát vesztette el. Egy unokája, és két dédunokája Angliában élnek. Éva néni szerint a mai fiataloknak több türelmet kellene tanulniuk.

Ludányi Pálnét, leánykori nevén Czégény Juliannát józsefvárosi otthonában köszöntötték, ahol 1961 óta él. Julika néni kereskedelmi végzettséget szerzett és a XI. Kerületi Önkormányzat Kereskedelmi Osztályán dolgozott előadóként.

Az ötvenes évek végén ismerte meg későbbi férjét, a frigyből egy leánygyermek született. 1976-ban az Erzsébet Távbeszélő Központban kezdett el dolgozni, ahonnan 1983-ban vonult nyugdíjba. Julika néni a mai napig vezeti háztartását, szakácskönyveket olvas, és nagyon szeret a vidéki telkükön sétálni, gyönyörködni a természetben.

Gondos Judit önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: nagyon fontos, hogy tiszteletben és nagy becsben tartsuk az időseket, hiszen két kezük munkájának sokat köszönhetünk. Önkormányzatunk sem feledkezik meg a szépkorúakról, számos lehetőséget és segítséget kínál nekik.

Fotó: Szirmai Norbert/Józsefváros újság