Egy fiatalkori barátja csábította, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolára menjen tanulni (sokan hálásak lehetünk e barátnak). A főiskola elvégzése után Major Tamás azonnal szerződtette az akkor még a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházhoz.

A Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren (Fortepan)

Miután az épületet lebontották, Garas Dezső 1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja volt. Egyik híres szerepe A bolond lányban volt, amelynek címszerepét Domján Edit alakította.

Színházi szerepei mellett folyamatosan filmekben is szerepelt. Először húsz éves korában Makk Károly rendezésében, a Liliomfiban, a Szigligeti Ede drámájából készült alkotásban formálta meg Schnapszot. Felejthetetlen alakítása volt Fábri Zoltán 1961-ben bemutatott Két félidő a pokolban című filmjében, de emlékezetes lett játéka a Gerolsteini kaland, a Két emelet boldogság, a Meztelen diplomata, a Herkulesfürdői emlék és a Ripacsok című mozikban is.

Két félidő a pokolban - 1961 (Magyar Fotóarchívum)

1968-ban az eredeti helyszínen forgatta Szőnyi G. Sándor, „az ezerszer áldott nyolcadik kerületben”, a Tolnai Lajosról elnevezett utcában a Mocorgót. Mocorgó élete nagy vágya az volt, hogy legyen egy önálló sátra a Teleki téri piacon. A kerületünkhöz szintén több szálon kötődő Mándy Iván írta a Régi idők fociját, amely alapján készítette el Sándor Pál filmjét, amiben Garas a mosodást játszotta. „Mert kell egy csapat!” – tudja is ezt azóta mindenki.

Garas Dezső nem „csak” színész volt: első színházi rendezésének (Eduardo de Filippo: Ezek a kísértetek) ráadásul 1982-ben a Józsefvárosi Színház adott otthont. Utolsó színházi fellépése 2011-ben az új Nemzeti Színházban, Fejes Endre-Presser Gábor darabjában, a Jó estét nyár, jó estét szerelemben, az apa szerepében volt. Garas Dezső 2011. december 30-án hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Fotó: MTI

Szöveg: dr. Ratzky Rita irodalomtörténész