Sára Botond polgármester ünnepi beszédében kiemelte a Társak a Teleki Térért Egyesület fáradtságot nem ismerő, közösségszervező munkáját. Mint mondta: ahhoz, hogy szép, élhető várossá váljon Józsefváros, elengedhetetlen a közbiztonság, a terek, az épületek felújítása, mindez azonban csak a munka egy része.

„Ahhoz, hogy az emberek igazán jól érezzék magukat, olyan közösségépítő programokra van szükség, amelyek élményeket nyújtanak, közelebb hozzák egymáshoz őket. Ez csak a civil egyesületekkel, szervezetekkel együtt sikerülhet, amelynek úttörője és zászlóshajója a kerületben a Társak a Teleki Térért Egyesület” – fogalmazott. 

„Négy éve adtuk át a parkot, hosszú idő után akkor telt meg először a tér emberekkel” – kezdte köszöntőjét Frank Sándor, a Társak a Teleki Térért Egyesület alelnöke. „A megnyitón Kocsis Mátétól – az akkori polgármestertől – átvehettünk egy nagy kulcsot annak szimbólumaként, hogy egyesületünk mintegy gazdájává válik ennek a térnek” – emlékezett vissza.

Mint fogalmazott: ehhez méltóan igyekeznek vigyázni rá, megtölteni élettel. Végezetül megköszönte mindazoknak, akik részt vettek a programok szervezésében: Feicht Rezsőné Marikának, az egyesület elnökének, a tagoknak és önkéntesnek, illetve Józsefváros önkormányzatának a támogatást.

Az évforduló kapcsán Feicht Rezsőné lapunknak elmondta: ennek a térnek lelke van. „A tér minden fűszálát megterveztük, a funkciókat a lehető legszélesebb körű felhasználásra alakítottuk ki” – emelte ki. Hozzátette: korábban tíz emberből nyolc garázda módon használta ezt a területet, mára megfordult az arány, tíz emberből nyolc vigyáz rá, és örömmel használja. Az egyesület munkájával kapcsolatban elmondta: szeretnének példát mutatni a felnövekvő generációnak, hogy ők is alkossanak közösséget.

A délután folyamán a harminc éves M. É. Z., szórakoztatta a közönséget pörgős muzsikájával, valamint az Erin ír sztepptánc társulat közreműködésével, majd Vincze Lilla lépett színpadra a Napoleon Boulevard dalaival.

Míg a felnőttek élvezték a koncerteket, a gyerekek a trambulinon ugráltak, pattogatott kukoricát rágcsáltak vagy megpihentek a rajzasztalnál.

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság