A Vaskor igen fontos időszak volt a Kárpát-medence életében. Látványos eredményeket elérő, fejlett műveltségű népek jelentek meg és éltek itt a Krisztus előtt 8. századtól az 1. század végéig, akiknek építkezései, tárgyi emlékei a mai napig láthatóak az egész régióban. Ezeknek a régészeti lelőhelyeknek megismertetését tűzte ki célul a Vaskor-Duna nemzetközi projekt, amelynek sajtótájékoztatóját szeptember 13-án tartották a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A most induló programsorozat – amely a tavalyi év elején elindult Európai Unió együttműködési program része – lehetővé teszi, hogy néhány hétre a Vaskor, ez a rendkívül érdekes korszak kerüljön az érdeklődés középpontjába.
„A projekt résztvevő intézményeinek célja, hogy közelebb vigyék a szélesebb közönséghez, mi történt és hogyan éltek az emberek 2700 évvel ezelőtt” – mondta Jerem Erzsébet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársa.
A projektvezető hozzátette, többoldalú együttműködésről van szó, amely az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott Danube Transnational Programme keretében jött létre. A programban 5 országból 20 partner vesz rész.
Szeptember 13. és október 6. között hazánk régészeti tábornak ad otthont, amely Budapesten, Süttőn, Sopronban, Százhalombattán, Keszthelyen és környékén kínál színes programokat. Az érdeklődők megtekinthetik a süttői ásatást is, az ország számos múzeumában – köztük a Magyar Nemzeti Múzeumban – előadások, családi programok keretében ismerkedhetnek meg az látogatók Magyarország vaskorával – hívta fel a figyelmet Czifra Szabolcs, a MNM munkatársa.
Készülőben van egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a korai vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon – tette hozzá.
Czajlik Zoltán, az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa a korszakot bemutatva arról beszélt, hogy ebben az időben alakult ki a Duna-régió közös kulturális körének területén egy fejlett gazdálkodással, vas- és kerámiaművességgel rendelkező településhálózat.
A tájra az erődített magaslati telepek és a nagy sírhalmokból álló temetők voltak jellemzőek, amik a mai napig láthatók, kutathatók.
A horvát-magyar-osztrák-szlovén-szlovák intézmények együttműködésének fő célja olyan közös stratégia kidolgozása és megvalósítása, amely a figyelem középpontjába helyezi a Duna-medence őskori tájait és lakóit.
A most induló rendezvénysorozat során ismeretterjesztő és szakmai programokkal a vaskor idején itt élt népek, emberek, családok ránk hagyott emlékeire, a korszakot kutató tudományos eredményekre, valamint a témában rejlő turisztikai lehetőségekre hívja fel a figyelmet.
Fotók: Rosta József/MNM