„Ébredjetek fel, ó, népei s nemzetei a szabad és keresztyén Európának, (...) Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el” – idézte fel Kossuth Lajos szavait Kövér László ünnepi beszédében.

Az egykori államférfi ezzel az 1849-ben született vészkiáltással figyelmeztette Európát, hogy a magyarországi csatatereken zajló korabeli nagyhatalmi játszmáknak nemcsak Magyarország eshet áldozatául.

Ismét el akarják venni Magyarország határvédelmi jogait

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett: Kossuth Deák Ferenchez intézett Cassandra-levelében arról ír, hogy az önálló magyar pénzügyekről, hadügyekről és külügyekről való lemondással „elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztosítékát.”

Kövér László szerint most „ismét el akarják vonni jogunkat, hogy megvédjük a saját határainkat, el akarják vonni az állami szuverenitásunk azon jogosítványait, amelyekről az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország egy percre sem mondott le, hanem azok gyakorlását szabályozott módon csak megosztotta az Európai Unióval”. Kiemelte: ezt a korszakot a tervezői ma már egyre nyíltabban, ugyanakkor megtévesztő módon az „európai egyesült államok korának” nevezik, de a valóságban ez a korszak az „európai felszámolt államok korát fogja eredményezni”. Ez a korszak azzal fenyeget, hogy Európa országai és népei Európán kívüli politikai és gazdasági érdekek áldozatává válnak – fejtette ki. Szerinte ebben a tervben nem egyesíteni, hanem felszámolni akarják az európai államokat. Kövér László erre hivatkozva mindenkinek – köztük az Európai Unió vezetőinek is – a figyelmébe ajánlotta Kossuth Lajos levelének tanulmányozását.

Bukásra ítélt az ország, amely feladja önrendelkezését

Kövér László hangsúlyozta, hogy a magyarságnak a szabadság valójában az állami függetlenséget jelenti, amióta az a mohácsi csatamezőn megrendült, „amikor Magyarország a keresztény Európát védelmezve és Európa által cserben hagyva megroppant a keresztényellenes túlerő súlya alatt, majd három darabra hullott szét”. Az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak az az ország bukásra ítélt, amely feladja önrendelkezését és önbecsülését, hanem az a birodalom is, „amely felszámolja alkotórészeinek önrendelkezését, amely a demokráciára hivatkozva felszámolja a demokráciát, és a szabadság nevében elfojtja a szabadságot”.

A házelnök Kossuth Lajost a XIX. századi nemzeti szabadelvűség egyik leglényeglátóbb európai és magyar képviselőjének nevezte, akinek politikusi ereje a „valóságismeretben gyökerezett”. Ezzel szemben a „liberális jelzőt a XXI. századra végleg elbitorló élő sakkfigurák a valóságidegenségre és a valóságtagadásra alapítják politikájukat” – mondta.

Megmaradni Kossuth népének

A házelnök figyelmeztetett: „ha nem tudunk a szabadság szép eszményéből csúfot űző, a demokráciából a népképviselet karikatúráját csináló, az emberi méltóságot az emberi jogokra hivatkozva cinikusan a sárba taposó mai, úgynevezett liberalizmusnak ellenállni, akkor holnapra nem lesz Magyarország, nem lesz magyar nemzet”. Hozzátette: hisznek abban, hogy Kossuth Lajos „nemcsak a múlt, hanem a jövő embere is, és mi, mai magyarok ezért akarunk Kossuth népének maradni, és Kossuth népeként megmaradni.” Kövér László azzal zárta beszédét, hogy a szobornak megfelelőbb helyszínt és megfelelőbb tulajdonost nem is találhattak volna a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél.

A vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár zenekara katonai indulóival színesített ünnepségen Koltay András, az egyetem rektora köszönetet mondott az Országgyűlés hivatalának felajánlásáért. A beszédeket követően az 1848-as hagyományőrzők tisztelgő ágyúlövésének kíséretében felavatták a szoborcsoportot, majd Kövér László és Koltay András megkoszorúzta az emlékművet.

A rendezvény a Szózat eléneklésével és a történelmi zászlók kivonulásával ért véget.

Kisfaludi Strobl Kossuth-szobra Józsefvárosban

Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrát 1952-ben állították fel az első fővárosi Kossuth-szobor helyére, a Kossuth térre. A tér képzőművészeti arculatának visszaállítása miatt azonban 2017-ben az Orczy-parkban lelt új otthonra.

A Kisfaludi által megformált főalak jobb kezével – felhívó és toborzó mozdulattal – határozottan és lendületesen előre mutat, bal kezében híres kalapját tartja. A mellékalakokat, a nép képviselőit – az idős apát, a honvédet, az anyát gyermekével, a csikóst, a Petőfi-arcú fiatal diákot, és a munkást – Kocsis András és Ungvári Lajos mintázta. 

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság