Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

A legnagyobb ma élő gyíkfajta

Komodói varánusz preparátum a Természettudományi Múzeumban

2018. október 09. kedd

Az ország első komodóivaránusz-preparátumát mutatta be kedden a Magyar Természettudományi Múzeum. A Nyíregyházi Állatparkban 2015-ben elpusztult két varánusz közül a hím példány keddtől látható az intézményben.

A három méter testhosszt is elérő komodói varánusz Indonézia nemzeti szimbóluma és tulajdona, kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Kivételes lehetőség, hogy az elhullott példányok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével, több évig tartó tárgyalások és külön szerződés alapján végül a Magyar Természettudományi Múzeumba kerülhetnek – közölte a múzeum.

A múzeum vezető preparátora és munkatársai három hónapig dolgoztak a hím példányon, amely április 18-án mélyhűtve érkezett a múzeum állattárának preparatóriumába. Itt irányítottan kellett felolvasztani, hogy ne romoljon tovább a vékony farok és a korábban már részben kinyúzott fej és lábvégek állapota. A testről és a végtagokról azonnal negatív lenyomatokat, a koponyáról másolatot kellett készíteni. Ezt követően került a műfej az időközben elkészült szoborra. A szobor poliuretánhabból, öntéssel készült. A bőr cserzését követte az utolsó fázis, a 10-12 napi munkát igénylő „öltöztetés”, ami a bőr szoborra illesztését jelenti, továbbá a finom anatómiai részletek rögzítése, és a festés.

A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a Földön ma élő gyíkok közül a legnagyobb méretű faj, a hímek testhossza akár a három métert is meghaladhatja. Előfordulása kizárólag az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek némelyikére (Komodo, Padar, Rintja, Gili Motang és Flores) korlátozódik. A faj ősei Ázsiában alakultak ki, majd nagyjából 40 millió évvel ezelőtt Ausztráliába vándoroltak, ahol hatalmas testméretűvé fejlődtek. A nagytestű komodói varánuszok nagyjából 110 ezer évvel ezelőtt, a tengerszint csökkenése miatt kialakult földnyelven keresztül érték el a dél-kelet-ázsiai szigeteket, míg ausztrál őseik kipusztultak.

Komodó szigete (Wikipedia)

A komodói varánusz húsevő állat, elsősorban vaddisznókkal, szarvasokkal, és vízibivalyokkal táplálkozik, de nem veti meg a döghúst sem, néha még saját fajtársait is elfogyasztja. A fiatal varánuszok néhány évig fákon élnek, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól. Erős állkapcsának és éles fogainak, valamint az alsó állkapcsaiban található két méregmirigynek köszönhetően igen eredményes ragadozó. A nagyobb testű zsákmány halálát általában nem maga a sérülés, hanem a mérgezés és a harapás utáni fertőzés okozza.

Néhány évvel ezelőtt ismerték fel a komodói varánusz egyik különleges tulajdonságát, miszerint a nőstények szűznemzéssel is tudnak szaporodni, így az állatkerti példányok hímek nélkül is képesek utódokat világra hozni. A faj védelme érdekében hozták létre a Komodo Nemzeti Parkot, és két további rezervátumot. A teljes világállomány nagyjából 6000 példányra tehető, emellett több mint 30 állatkertben tartják világszerte, ahol bemutatásuk mellett fontos tudományos megfigyeléseket is végeznek rajtuk.

Forrás: MTI

Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum