A híres mohácsi busók idén is eljöttek Józsefvárosba, hogy elűzzék a zord telet és elhozzák a tavaszt, jókedvet csempészve a kerületi lakosok szívébe. Február 22-én a Mátyás térről hangosan zajongva, kolompokkal, tülkökkel, kereplőkkel, ijesztő jelmezeikben a Teleki térre vonultak, ahol a kerületi iskolásokkal és óvodásokkal közösen járták a csárdást, a bátrabb gyerekek pedig fel is vehették a rémisztő maszkokat.
A mohácsi busók hagyományosan farsang idején, faragott, félelmetesre festett álarcaikban, kereplőkkel, kolompokkal hatalmas zajt csapva kergetik el a telet. A téltemető, tavaszköszöntő népszokás idén újra megelevenedett kerületünkben. Nagy tömeg követte a Teleki térre vonuló mohácsi busókat, sokác zenészeket és táncosokat, és a vonulás alatt a környező házak ablakaiból is kíváncsi tekintetek bukkantak elő. A józsefvárosi óvodások és néhány iskola is a helyszínre érkezett, hogy a gyerekek is részesei lehessenek a télkergetésnek: tapsolva és népi mondókákat kántálva fogadták a jó kedélyű maskarásokat, akik cserébe megtáncoltatták a kicsiket. Sőt, aki elég bátor volt, maga is felpróbálhatta ijesztő maszkjaikat.
A busójárás eredete
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek. Rémisztő álruhát öltve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
Szellemi kulturális örökség
2009-ben az UNESCO Magyarországról elsőként az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára vette fel a busójárást, mely 2012-től hungarikumnak számít.
Fotó: Ványi Ákos/Józsefváros újság
Szöveg: Beleznai Csenge