Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

PÉTERFI FERENC KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSÉRŐL

„Önkormányozni baromi nehéz”

2020. január 17. péntek

A rendszerváltoztatás nagy ígérete a demokrácia volt, legnagyobb csalódása pedig az, hogy csak részlegesen valósult meg, hiszen az ügyek többségéről a fejünk felett döntenek – mondja Péterfi Ferenc közösségfejlesztő. A szakembert arról kérdeztük, hogyan teremthető meg egy tágabb közösségben olyan demokratikus rend, ami valódi beleszólást enged a köz ügyeibe.

„A közösségfejlesztés legfontosabb alapértéke: a közösség és a részvétel. A cél az, hogy demokratikus folyamatok által szülessenek döntések a közösséget érintő kérdésekben, olyan tág keretek között, amik sokféle szándékot be tudnak fogadni. Részvételi demokrácia, közösségi vagy részvételi tervezés, az érintettek bevonása, ez mind ugyanazt jelenti” – mondja Péterfi Ferenc közösségfejlesztő. Az ELTE-n oktató szakember a Civil Rádió egyik alapítója – maga a rádió is közösségfejlesztési kísérletként indult, ahol ma már száznál több önkéntes műsorkészítő dolgozik együtt minden szigorú hierarchia nélkül, sikeresen – a jelenlegi online formában is.

„A nyolcadik kerületben elképesztően sok szakismeret halmozódott fel e téren. Itt található Bolba Márta evangélikus lelkész közössége, és itt működik a Közélet Iskolája Udvarhelyi Tessza vezetésével – hogy csak két jellemző példát említsek. A részvételi demokrácia eszközével a középés felsőosztály él gyakrabban, mert ők jobb érdekérvényesítők. Ezért értékes az a munka, ami a nehéz helyzetben, eszköztelenül élőket vonja be saját sorsuk aktív alakításába. Sok ilyen ember él Józsefvárosban, ezért ez különösen fontos, de nem érdemes erre egyszerűsíteni a részvételi demokrácia kérdését.”

(Nyári egyetem, beszélgetés a Bolba Mártáról szóló filmről)

A bevonódás segítése

Péterfi két konkrét példát is hozott arra, mit jelent a részvételi demokrácia a gyakorlatban. Nemrég Újpesten dolgoztak a Városkapu melletti terület szociális rehabilitációján, azelőtt pedig Újpalota város-rehabilitációjában vettek részt. Újpesten a metró, vasútállomás és buszpályaudvar közeli lepusztult terület felélesztése volt a feladat. Rengeteg ember vág itt keresztül minden nap, de a helyszín semmit nem nyújt a helyben lakóknak, akik többnyire rossz anyagi helyzetben élnek. „A velünk dolgozó Habitat for Humanity szociális munkásai folyamatosan a terepen voltak, és egészen közvetlen segítséget nyújtottak a lakóknak, külön figyelve a sérültek igényeire: hoztak jeltolmácsot, a járókeretes nénit elkísérték a beszélgetésekre, hét közben is velük voltak, fenntartották a közösségi részvétel iránti figyelmet. Mintapéldáját adták annak, miként lehet segíteni az eszközteleneken, hogy be tudjanak kapcsolódni, és ne a fejük felett döntsenek róluk”– mondta a szakember. Újpesten végül egy nagyobb park terve bontakozott ki a közös munkából. Olyan, ahol van játszótér, van külön területe az időseknek, s ami a nagy átjáró forgalom ellenére is megmarad a helyieknek. Érvényre jutottak a természetvédelem szempontjai is, és végül elkészült az a funkcionális terv, ami a későbbi kiviteli tervek alapjául szolgál majd.

Újpalotán pedig a lakótelep megújítása volt a cél, ami hatalmas vállalás volt, hiszen sokkal nagyobb területet és sokkal több embert érintett. El is tartott a projekt három évig. „Bejártuk a háztömböket, megszólítottuk az embereket, segítettünk nekik megfogalmazni a szükségleteiket. Abban segítettünk, hogy közösen alakítsanak ki programot és képesek legyenek érvényesíteni az igényeiket.” Itt nem csak a játszóterek, parkok, közlekedési útvonalak megújítása volt a cél, hanem például a lépcsőházi viszonyok újraépítése is.

Kérdőjelek

„A nyolcadik kerületben volt egy haladó gondolkodású építész-szociológus csoport Alföldi György vezetésével, akik a Magdolna-negyed megújításánál felismerték, hogy szükség van az érintettek bevonására. Az önkormányzat intézményeként indítottak közösségi tervezési folyamatot, ami sok tekintetben sikeres volt, különösen a belső udvarok kialakításában, de inkább tűrt, mint támogatott kezdeményezésnek számított” – mondta Péterfi Ferenc, aki szerint ez esetben az önkormányzat kényszerhelyzetnek fogta fel az együttműködést, nem maga forszírozta azt. Márpedig a döntéshozó szerv aktív részvétele nélkül nehéz bármi jót létrehozni, hiszen a részvételi demokrácia folyamataiban sokféle szereplő működik együtt, akiknek kölcsönösen segíteniük kell egymást. Az akkori vezetés nem mondta, hogy nincs szükség közösségi tervezésre, de nem tette gyakorlattá sem.

„A részvételi tervezés törékeny folyamat, mert az emberekben él a gyanakvás, hiszen nem szoktak hozzá, hogy bevonják őket.” Először a bizalmat kell elnyerni, csak utána indulhat közös beszélgetés. A közösségi fejlesztők kényes helyzetben vannak, mert nem szabad túlígérniük, hamis látszatot kelteniük. Ez nagyon hosszú folyamat, amiben ki kell tartaniuk a hatalmi, intézményi szereplőknek is. Szinkronban kell lennie minden résztvevőnek, mert egy kis negatív esemény is rombolhatja a bizalmat. Az érintett lakosság, a tervező szakemberek, a döntéshozó vezetők és a területen működő intézmények bármelyike keresztbe tud tenni a közös munkának.

„Pallai Katalin munkáját ajánlom minden érintettnek, aki Társadalmi részvétel címen írt könyvet önkormányzati képviselők számára.” Azt írja benne: „A részvételi intézményépítés alapja, hogy az önkormányzat olyan kommunikációt alakítson ki, ami garantálja a folyamatos tájékoztatást és a társadalmi párbeszéd fennmaradását, ami lehetővé teszi, hogy az emberek be tudjanak kapcsolódni ügyekbe.” Pallai szerint a spontán beszélgetések és a hivatalos párbeszéd között stabil kapcsolatot kell létrehozni, amit intézményesíteni kell, de nem szabad bürokratizálni. „Az önkormányzatnak minden idegszálával azon kell lennie, hogy fenn tudja tartani a társadalmi párbeszédet. Nem arról van szó, hogy engedélyekkel és tiltásokkal szabályoz, hanem a kapcsolatok rendszerét alakítja át úgy, hogy a formális csatornák és az informális párbeszéd hálózatai között élő kapcsolat jöjjön létre” – foglalja össze Péterfi Ferenc.

(Újpesti közösségi tervezés)

Moccintás

„Önkormányozni baromi nehéz” – folytatta a szakember.

„A nehéz kérdés az, hogyan lehet az embereket moccintani – ahogy Székelyföldön nevezik ezt a közösségi lépést –, hogyan lehet úgy kezdeményezni dolgokat, hogy az emberek be akarjanak kapcsolódni. Érzékeny dolog ez: olyan megegyezést kell kialakítani, amiben senki nem érzi majd vesztesnek magát.” A kölcsönös nyereség szép példája volt a Teleki téri tervezési folyamat, amikor a játszóteret alakították ki. Az emberek szerettek volna rönkvárat is, de amikor megértették, mennyi pénz áll rendelkezésre, fontossági rangsorba állították az igényeket, és belátták, hogy ez most nem fér bele. „Ha az emberek részt vesznek a döntésekben, tudnak nagyvonalúak lenni. De ha megkérdezik őket, vajon mit akarnak, majd a helyi lapban azt olvassák, hogy egészen más fog történni, szentségelni fognak.”

„A részvételi demokrácia folyamatait nem lehet sürgetni. Időt és erőforrásokat igényel, szakemberek kellenek hozzá. Az önkormányzat ne akarjon máról holnapra választ” – mondta Péterfi, aki felhívta a figyelmet arra is: a részvételi demokrácia nem válhat manipuláció eszközévé. Ha egy közösség hozzáfog egy tervhez, akkor garanciát kell kapjon arra, hogy az realizálható, és az önkormányzat is álljon ki mellette, még ha eredetileg más terve lett volna is. Ha nem így tesz, lerombolja az együttműködést és elveszti a bizalmat. Körülhatárolható, kijelölt ügyek kellenek, konkrét célok, nem általánosságok.

„Alaptétel, hogy a legkorábbi stádiumban kell elkezdeni a közösségi tervezési munkát, amikor még nem alakultak ki az álláspontok, s mindenki kifejtheti a véleményét. Ne kelljen attól félni, hogy csak legitimálni akarják ily módon a döntést, mert az már valójában megszületett. Ez alapvető etikai kérdés. Egy ilyen baklövés egy egész kurzust el tud rontani” figyelmeztetett Péterfi Ferenc.

Szöveg: Bányay Géza

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben