Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

BULIKÖRKÉP: NÉHÁNY SZÓRAKOZÓHELY NEM CSAK ÚJRANYITOTT, BŐVÜLT IS

Visszatért az éjszakai élet a kerületbe

2020. július 01. szerda

Körbejártuk a kerület szórakozóhelyeit, hogy megnézzük, milyen az éjszakai élet Józsefvárosban a több hónapos bezártság után. Lassan tért vissza az élet, eleinte a rossz idő és az emberek óvatossága visszavetette a helyek forgalmát, a nyitás első heteiben alig lehetett embert látni a vendéglátóegységekben. Mostanra viszont megteltek a teraszok, az emberek kint nyüzsögnek, amikor csak tehetik.

Bár túránkon a fiatalabb korosztályt megcélzó bárokra, pubokra, klubokra terveztünk koncentrálni, mindenhol elég vegyes korösszetétellel találkoztunk. A hetedik kerületi bulinegyeddel ellentétben Józsefváros szórakozóhelyei nem csak a fiatalok számára kínálnak programokat, sokkal változatosabb társadalmi rétegeket szolgálnak ki. A kerthelyiséggel, terasszal rendelkező bárok kellemesen eleven atmoszférája össze sem hasonlítható a bulinegyed zajával, a nyolcker egyértelműen a békésebb szórakozás helyszíne. Végigjártuk a Corvin-negyedet, a Palotanegyedet, a Rákóczi tér környékét, és még az Orczy útra is elmentünk, hogy megcsodáljuk a Gólya új tetőteraszát: összességében élettel teli, jó hangulatú képet mutat a kerület este, egyedül a zene hiányzik mindenhonnan.

Csak csendben

Több kerület, a nyolcadikon kívül például a hetedik is rendelkezett az éttermek, bárok teraszainak nyitvatartásáról: Erzsébetvárosban este 10-kor, nálunk este 11-kor kell a legtöbb teraszt bezárni, a székek, asztalok sem maradhatnak kint, és a vendégeket haza kell küldeni vagy a beltérbe invitálni.  A korlátozás csak az utcafronton elhelyezett teraszokra vonatkozik, a belső kerthelyiségekre nem, így utóbbiak bármeddig nyitva maradhatnak. Sokan felháborodtak a rendeleten, pedig nem újdonság, 2017-ben lépett életbe, hogy este 10 után csak az éjszakai nyitvatartási engedéllyel rendelkező helyek tarthatják nyitva a teraszukat, ők is legfeljebb 11-ig. Zene sem szólhat az utcafronton egy másik, 2020. februári közterületi rendelet értelmében. Ez a szabály kicsit összetettebb, nehezen kibogozható, vannak persze kiskapui, de a legtöbb vendéglátóhely inkább csendbe burkolózik.

Gyerekkel fröccsözni

A Nagy Templom utcai Grund (A Grund) fogadja be a legváltozatosabb közönséget már csak méretéből adódóan is: az évről évre alakuló, bővülő óriási szórakozóhely-közösségi tér, felnőtt-gyerek játszótér, kocsma, beszélgetőhely gyakorlatilag egy ember életének minden állomását és eseményét képes lefedni szolgáltatásaival. A külső és belső kerthelyiségekben egymást rég nem látott egyetemisták és a környékbeli irodákból szabaduló kollégák csevegnek egy fröccs mellett, hátizsákos turisták örvendeznek az este 8-ig tartó koktélakciónak, szülők legeltetik gyermekeiket a játszótéren, miközben suttyomban belekortyintanak néha a sörükbe. A benti térben hétvégente leány- és legénybúcsúk, szülinapok, osztálytalálkozók közönsége táncolja körbe vadul retró zenére a valamiért életben tartott, fejét a tetőn kidugó eperfát, a pincében gyerekkorukat újraélni akaró felnőttek lézerharcolnak, az emeleti különtermekben a borok vagy épp a helytörténet iránt érdeklődők gyűlnek össze rendszeres találkozóra.

Az a jó a Grundban, hogy elég nagy, és az a rossz a Grundban, hogy kikerülhetetlenül nagy. Ha a következő napra vagy hétre szeretnék a belvárosban asztalt foglalni kettőnél több főre, a válasz a legtöbb helyen az lesz, hogy két hónapja kellett volna erre gondolni, a Grundon viszont mindig akad egy asztal – igaz, általában már csak a mosdó melletti sarokban, mert ugye két hónapja kellett volna erre gondolni. Hosszú évek óta a Grund az a kompromisszumos megoldás, amibe a társaságok tagjai lemondó mosollyal törődnek bele, majd mikor a pultnál állva realizálják a féláras koktélakciót, felderül az arcuk, és végül utólag úgy nyugtázzák az estét, hogy „mégiscsak kedves hely ez a Grund”.

Messzebb repült a Gólya

A Gólya tavaly nyár végén végre kiköltözött a Nokia árnyékából, aminek egyrészt örültünk, hiszen kijárt már neki egy nagyobb, háborítatlan hely, másrészt a jelenlegi, Orczy úti fészek azért kissé kívül esik a belvároson, így egész estére kell elköteleznie magát annak, aki ellátogatna ide. A karantén idejét tevékenyen töltötte a csapat, amelyik szinte teljesen a két kezével, YouTube-videók segítségével és közösségi finanszírozásból építette ki a belső teret: arra használták ezt a két-három hónapot, hogy a felső szintet is berendezzék, illetve hangulatos tetőteraszt alakítsanak ki a második emeleten. Természetesen ez a terasz is olyan gólyás, romkocsmás stílusú lett, mint minden más. Ne a belvárosi rooftop bárokat képzeljük el, hanem egy szándékosan szedett-vedett, ám méretes tetőt, ahol különböző korú és nemzetiségű emberek süppednek bele a kényelmes fotelekbe.

Ilyen lett az Auróra

Megújult az Auróra kertje is. A sokat vegzált közösségi ház és szórakozóhely falakat festegetett, kerti bútorokat újítgatott, szépítgetett a bezártság napjai alatt, így egységes színekben pompázik most az egyre zöldebb belső udvar. Közben a közösségi kert is alakulgat, és valóban közösségi elven működik: nem osztották parcellákra a földterületet, szeretettel látnak bárkit, aki beszállna a kerti munkákba, bárhova lehet ültetni, növényeket nevelgetni, majd hetente közösen elfogyasztani a terményeket. Zene egyelőre itt sincs, koncerteket még nem írtak ki, beszélgetéseket, előadásokat tartanak a különtermekben, az udvaron pedig csak a beszélgető fiatalok halk csicsergését lehet hallani este tízig.

Italozó állatok

A Csarnoknegyed állatos nevű kocsmái, a Macska, a Csiga és a Hintaló zárt térben kínálnak kikapcsolódást a népnek. A nyári időszakban érthető módon egy kicsivel kevesebb látogatót vonzanak, mint egyébként. A Csiga, akárcsak a Corvin-negyedben lévő Cintányéros, kitárja nagy ablakait a jó időben, így a levegőre vágyók az ablakban ülve élvezhetik a nyárestét. Péntek-szombat estéken azért ezek a bárok is megtelnek, így érdemes asztalt foglalni, különösen nagyobb társasággal.

A Rákóczi téri Csiga egyébként a bezártság alatt sem volt tétlen, átalakították az étlapot, futárokkal szállítottak házhoz ételt, mostanra pedig változatos ebédmenüjük és kiadós reggelijük is visszatért, s reggel 9-kor nyitnak, így akár egész napra bekuckózhatunk hozzájuk egy laptoppal.

Tizenegykor záróra

Nyaranta a Mikszáth tér válik a kerület életének legfőbb központjává, mivel a szórakozóhelyek teraszai egymásba érnek, nagy, színes és vidám kavalkád az egész tér az emberekkel, gyerekekkel, kutyákkal, biciklizőkkel, szökőkút peremén ücsörgőkkel. A felszolgálók egymást kerülgetve cserélgetik vissza a poharakat, mert a vendégek egyszer az egyik, aztán a másik helyről hoznak utánpótlást, majd leülnek velük egy random asztalhoz. Tulajdonképpen egyszerűbb lenne az összes teraszt egybenyitni és a poharakkal, tányérokkal a nap végén elszámolni.

Zene itt sincs, csak meghitt zsibongás, a pohár bor mellé néha egy-egy elhivatott tekintetű kutya is érkezik szájában labdával, amit reménykedve tesz le a lábunkhoz. Aztán az egész játszóteret elkezdik felszámolni 22:50 körül, a pincérek műanyag, elviteles pohárba töltögetik át az italokat, és finoman noszogatják a vendégeket a távozásra. Ekkor a legtöbben átülnek a kerítésre vagy a szökőkút peremébe, és ugyanúgy folytatják az italozást és beszélgetést. Nem lenne ezzel semmi gond, de olyan fölösleges a vendéglátókat megfosztani a bevételtől, a vendégeket a kényelmes ülőhelytől, mosdóhasználat lehetőségétől, emellett műanyag szeméttel terhelni a kerület utcáit. Nem beszélve arról, hogy a köztéri alkoholfogyasztás továbbra sem megengedett, így szabálysértésre kényszerítik azokat, akik tizenegyig nem fejezték be az italukat. A közterület-felügyelők be is tartatják a szabályt a szórakozóhelyekkel, súlyos büntetésre számíthat az, aki nem csukja be a teraszt tizenegyig, a padokon ücsörgőkkel viszont valamiért nem foglalkoznak.

Mivel a turisták egyelőre alig szállingóznak vissza Budapestre, Erzsébetváros „menő” szórakozóhelyeinek egy része pang az ürességtől, míg a Józsefvárosban pezseg az élet. Jó látni, hogy a kerület képes eltartani kedvenc éttermeit, bárjait turisták nélkül is. 

Szöveg: Ádám Judit; Fotók: Huszár Boglárka

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben