Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

INTERJÚ NIEDERMÜLLER PÉTERREL, ERZSÉBETVÁROS DK-S POLGÁRMESTERÉVEL

„A politikai ellenfelek ellenségnek tekintik egymást”

2020. július 01. szerda

„Nem teraszokat, vagy éttermeket akarunk bezárni, hanem bizonyos magatartásformákat kizárni” – mondta lapunknak a bulinegyedről Niedermüller Péter. A VII. kerületi polgármestert rázós ügyekről is kérdeztük: félreérthető nyilatkozatáról, a városrész ügyvédi megbízásairól és a parkolásról is.

- Hányszor gondolt arra az elmúlt kilenc hónapban, hogy mégiscsak jobb lenne Brüsszelben dolgozni Erzsébetváros helyett?

- Egyszer sem, a kérdés sem vetődött fel. Szerettem a brüsszeli munkámat, de családi okok miatt úgy döntöttem, nem vállalok még egy ötéves ciklust. Ezzel szinte párhuzamosan megkeresett az ellenzék, hogy induljak közös polgármester-jelöltnek a VII. kerületben. Sokat hezitáltam, de a döntő szempont az volt, hogy öt párt értett egyet a személyemben. Nem akartam kibújni a felelősség alól.

- Több rázós ügye is volt: félreérthető nyilatkozatával, személyével, a kerületi ügyvédi megbízásaival is sokat foglalkoztak, de a szórakozóhely-tulajdonosok sem kedvelhetik túlságosan.

- Aki a politikusi pályára „vetemedik”, az köteles mindent eltűrni. Nincs értelme a sértődésnek, vagy a bosszú gondolatának. Különös tekintettel arra, hogy Magyarországon a politikai ellenfelek ellenségnek tekintik egymást. A fő céljuk, hogy megalázzák a másikat. Nem mondom, hogy ezt mindig jól viseltem, de elég vastag kéreg képződött rajtam, már nem igazán veszem fel a támadásokat. Ennél nagyobb probléma, hogy a mögöttem álló ötpárti koalícióban nem mindig egyszerű kezelni a konfliktusokat. Ez persze normális, hiszen a pártoknak különböző érdekeik vannak. Ebből itt sok volt, sok van és szerintem sok is lesz. A felsorolt ügyek egyébként csak a jéghegy csúcsai, már a vállamat sem rándítom meg, ha a Czeglédy Ügyvédi Iroda megbízásaival támadnak. Czeglédy Csabát jó ügyvédnek tartom, akit meghurcoltak. Hiába szidnak a velük kötött 29 millió forintos keretszerződésért, már most rengeteg olyan bírósági eljárást indítottak, aminek ha csak egy részét sikerül megnyerniük, több százmillió forintot hoznak a kerületnek. Az igazán nagy baj az, hogy napi öt-hat levelet kapok elképesztő helyzetben lévő emberektől, miszerint adjak nekik lakást. Nemcsak azért nem tudok adni, mert nincs a zsebemben, hanem mert az elmúlt kilenc évben nem újítottak fel a kerületben önkormányzati lakást. Segítenem kellene nekik, de mégsem tudok. Ez visel meg, nem az, hogy a jobb, vagy szélsőjobboldali sajtóban miket írnak rólam.

- Nem gondolja, hogy a bulinegyed kérdését egyoldalúan akarja megoldani?

- Egyáltalán nem. Támogattam, hogy jöjjön létre egy munkabizottság, amelyben részt vesznek a vendéglátósok, a civilek, a lakók és az önkormányzati képviselők is. Nem az én véleményem a fontos, hanem az, hogy mindenki számára elfogadhatóan tudjuk rendezni a helyzetet. Ez persze sokaknak fájdalmas kompromisszumokkal jár. Az éjféli záróra – a kritériumrendszerrel ez kitolható – elfogadható megoldás. Elsőrendű feladatunk – ahogy a kampányban is mondtam –, hogy fordítsuk át a bulinegyedet kulturális negyeddé. Ne az legyen, hogy az ide érkezők merev részegre isszák magukat és összekoszolják a kerületet. Erről beszéltünk a vendéglősökkel is, zöld pontokat akarunk létrehozni és kulturális eseményeket rendezni az utcákon. A lakóknak és a vendéglátósoknak persze mások az érdekeik, de lesz jó megoldás. A pandémia után ráadásul alapvetően változott a helyzet. Eltűntek a turisták, és nem akarok senkit elkeseríteni, de ebben az évben már nem is nagyon lesznek. Én elsősorban nem a vendéglátós tulajokra, hanem a náluk dolgozó emberekre gondolok. Az úgynevezett bulinegyed ugyanis több tízezer embernek adott munkát.

- Velük mi lesz? Nemcsak azért nem lesz rájuk szükség, mert a járvány miatt kisebb a forgalom, hanem azért sem, mert a teraszok többsége csak este tízig tarthat nyitva.

- A járvány miatt sok hely nem nyit ki többé, valóban lehet, hogy több ezer itt dolgozó nem tud visszatérni. Az, hogy velük mi lesz, nem csak önkormányzati feladat, hanem – mint a munkanélküliség kezelése általában – állami is. Az, hogy egy terasz meddig van nyitva, nem döntő ebben a kérdésben. Ha a vendéglátósok garantálni tudnák, hogy este 10 után a teraszokon nem a tombolás, meg az üres üvegek falhoz csapkodása megy, hanem normális beszélgetés kávéval, sörrel, borral, akkor senkinek nem lenne kifogása. Mi nem teraszokat vagy éttermeket akarunk bezárni, hanem bizonyos magatartásformákat kizárni. A vendéglátósok sem boldogok attól, hogy részeg külföldiek tombolnak náluk és rombolják az üzletük hírnevét. Együtt kell dolgoznunk azon, hogy ha egy társaság sokadik felszólításra nem hagyja abba az üvöltözést, akkor ki lehessen őket tessékelni, és ne is tudjanak egy újabb helyre beülni.

- Másik hangsúlyos ígérete az Airbnb megregulázása volt. Soproni Tamás, terézvárosi polgármester kollégája ebben a kérdésben nem halad túl jól.

- Nekünk itt is bejött a munkacsoport. Vannak jó külföldi példák, amelyekből lehet tanulni. A legfontosabb, hogy a „fekete” Airbnb-nek véget vessük. Ezeknél van a legtöbb gond, ezért ellenőrzéssel, illetve új, keményebb szabályokkal vissza kell szorítani ezt a jelenséget. A személyes felelősségvállalást tartom a legfontosabbnak. Az is elengedhetetlen, hogy a lakásokat kivevők tudatában legyenek annak, viselkedésüknek büntetőjogi kockázata is van. Az ugyanis nonszensz, hogy miután szétverték a lakást, megbüntetik őket ötezer forintra. 

- Valóban 7–800 forint lesz Erzsébetvárosban a parkolási díj?

- Ezt még nem tudjuk. Fontos tudni, hogy 2019 januárjában még az előző önkormányzatnak leesett a tantusz, hogy év végével lejár a parkolási szerződésük. Ezután néhány látszatintézkedésen kívül semmit sem tettek, pedig kapták az ügyben illetékes ügyvédtől a leveleket. Mi november 4-én léptünk hivatalba, és azzal szembesültünk, hogy hat héten belül lejár a szerződés. Ezért meghosszabbítottuk fél évvel, ezalatt pedig felépítettünk egy új rendszert. Saját hatáskörben fogjuk működtetni a parkolást. A kerület egyedül nem tud díjat emelni, viszont kezdeményeztem, hogy a főváros vizsgálja felül a kategóriákat. El tudom képzelni a 7-800 forintot, hiszen a parkolási díjat a mindenkori BKV-jegyeárakhoz viszonyítják. Ez az összeg két jegy ára. Erzsébetvárosban az a célunk, hogy minél kevesebben jöjjenek autóval, akik pedig idejönnek, a lehető legkevesebbet parkoljanak. A kerületben több mint tízezer autó van regisztrálva, miközben 7 ezer parkolóhely van. Tehát az itt élő embereknek sincs elég helye.

- Karácsony Gergely főpolgármester, Pikó András józsefvárosi polgármester és ön is azt mondja: nem hagyják, hogy kivéreztessék az önkormányzatokat. Erzsébetváros mit tesz ez ellen?

- A kormány 13 fővárosi kerület esetében finoman szólva nem pártfogolja az önkormányzatot, noha mindenkitől elvesznek. Mi például korábban arra kértük a miniszterelnököt, hogy a bulinegyedből származó bevétel egy kis részét kapjuk meg, és hangszigetelésre, korszerűsítésre költhessük a pénzt. Hónapokig nem kaptunk választ, majd Gulyás Gergely miniszter annyit írt, hogy forduljunk Fürjes Balázs kormánymegbízotthoz. Az, hogy a kabinet Erzsébetvárost, Ferencvárost vagy Józsefvárost bünteti a választási eredményért, elsősorban nem az önkormányzatoknak okoz nehézséget, hanem az ott élő választóknak. Két fontos feladatunk van: tájékoztatnunk kell az embereket arról, hogy pontosan mi történik, valamint minden rendelkezésünkre álló eszközzel tiltakoznunk kell, és a választókat is erre kell biztatnunk.

- Ezek politikai eszközök, amelyeket lehet használni, de nem nagyon volt látszatuk az elmúlt években.

- Igen, de más megoldás még nincs. Erzsébetváros mondjuk bírósághoz fordult, hogy a kormány fizesse vissza a védekezés költségeit. Hadd legyek populista: járványveszély van meg gazdasági visszaesés. Erre 65 milliárd forintért versenypálya épül Hajdúnánáson. Minek? A mogyoródi pályáról is tudjuk, hogy évről évre veszteséges.

Szöveg: Zoltai Ákos; Fotók: Ványi Ákos

- - -

NÉVJEGY

Niedermüller Péter Budapesten született 1952-ben. Etnográfus, kulturális antropológus, politikus. A Demokratikus Koalíció alapítása óta a párt alelnöke volt 2020-ig. 2014-től öt éven át európai parlamenti képviselőként dolgozott, majd 2019-ben a Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt által támogatott erzsébetvárosi polgármesterjelölt lett. A tavaly október 13-i választáson legyőzte a kerületet 2010 óta vezető fideszes Vattamány Zsoltot.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben