A tanulmány kitér a kerület energiafelhasználására, különböző utcák forgalmi terheltségére, elemzi a zöldterületek, lakóházak, parkolók és utak arányát, kitér a hulladékgazdálkodásra, a hőhullámok veszélyeire, levegőminőségre, társadalmi és gazdasági helyzetre, hogy csak néhányat említsünk. Mi most két fontos, az itt élőket érdeklő kérdéskört, problémát emelünk ki: a zöldfelületeket és a parkolás témáját.

Temetőből közpark?

Az itt élők számára talán a legfontosabb mutatószám az egy főre jutó zöldterület mennyisége. A zöldfelület 6 m2/fős budapesti átlagától Józsefváros 2,4 m2/fős értéke messze elmarad, de ebben „papíron” nincs nagy városi park, mert az amúgy hatalmas Orczy-kert a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez tartozik. Csak viszonyításképp pár példa: Berlinben 54, Bécsben 35, Londonban 16 m2 az egy főre jutó zöldterület.

Jó hír viszont, hogy belvárosi fekvése ellenére ökológiailag értékes területek is találhatók a kerületben. Ilyen az említett Orczy-kert, a II. János Pál pápa tér, a Tisztviselőtelep egyes részei, a Füvészkert, és amit sokszor elfelejtünk a zöldfelületek között említeni, pedig jelentős méretű, a Fiumei úti sírkert. Ez viszont, bár klímavédelmi szempontból hasznos, egyelőre kevésbé használatos, mint közkert. Mivel a Füvészkertbe fizetős a belépés, az Orczy-kertet pedig a lakosság csak korlátozottan tudja használni, a temető hatalmas értéket képvisel. Többször felvetődött, hogy parkként is működhetne, közösségi és sport funkciókat kapjon, de kegyeleti okokból egyelőre ezek a tervek nem valósultak meg.

Parkolni kell, de hol?

A tanulmány vizsgálta a járművek okozta környezetterhelést is. Kiderült, hogy hasonlóan egész Budapesthez, a kerületben az autók száma az elmúlt években fokozatosan nőtt. Viszont jó hír, hogy ezzel együtt is a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma a fővárosi kerületek közül itt a legalacsonyabb (26,2), jóval elmaradva a budapesti átlagtól (38,5). A teherszállító járművek száma viszont magasabb, mint a szomszédos belvárosi kerületekben, ami főleg a jelentős gazdasági tevékenységgel magyarázható. Sokan dolgozni járnak a kerületbe, ez növeli a szükséges parkolók számát. Jelenleg kb. 12000 parkolóhely van a kerületben, mintegy 13,8 ha területet elfoglalva – a legtöbb utcába éppen a parkolóhelyek miatt nem lehet fákat ültetni.

Az utcai parkolás csökkentésére több lehetőség is lenne. Az egyik, hogy mélyparkolókba terelik az autókat, főként új építésű házak garázsaiba. Az újonnan épülő társasházakban elvileg kötelező annyi parkolóhelyet kialakítani, ahány lakás van a házban, de mivel nincs minden lakónak autója, sőt sok lakást eleve rövidtávú bérbeadásra vesznek meg, maradna szabad hely „külsősöknek” is. Csakhogy a beruházó  a fenti szabályt, ha a meg nem épített parkolóhelyeket pénzzel megváltja az önkormányzatnál, emiatt viszont kevesebb az „átadható”. „Ezzel a kiskapuval a legtöbb épülő társasház él is, hiszen ez kevesebbe kerül, mint parkolóhelyet építeni” – tudtuk meg Dr. Erőss Gábor alpolgármestertől.

A másik lehetőség, hogy egyszerűen nem jelölnek ki a közterületeken több parkolóhelyet, sőt, fokozatosan, lépésről-lépésre vezetik ki a belvárosi parkolóhelyeket. Ez a fenntartható, klímavédelmileg előnyös verzió, és ha hosszú távon gondolkodunk, Józsefváros vezetése egyértelműen e mellett tenné le a voksát. Ahogy az alpolgármester mondja: „Józsefváros nem lesz az agglomeráció P+R parkolója.” Megjegyezte, hogy a részletes kerületi parkolási koncepció még nem készült el, a tervezésnél sok más szempontot is figyelembe kell venni.

Szöveg: Ádám Judit; Fotó: Huszár Boglárka