A Tilos az Á-val kezdődött

A rendszerváltás környékén a Tilos az Á Belső-Józsefváros megkerülhetetlen intézménye volt. A zenés szórakozóhely a hajdani Bakony étterem helyén működött a Mikszáth tér és a Szentkirályi utca sarkán – ma a Zappa Bistrót találjuk itt. 1989 novemberében az alapítók – egy végzős bölcsész egyetemista, egy könyvkötő, egy másik egyetemista, aki később diplomata lett és egy műszaki mérnök – elindultak moziba, megnézni a Brian életét. Előtte betértek a Bakony étterembe egy sörre, ahol rajtuk kívül csak a két felszolgáló ücsörgött, akik elpanaszolták, hogy hamarosan el fogják őket bocsátani, mert a Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat nem kívánja tovább üzemeltetni a Bakonyt. Az akkor 27 éves Németh Vladimír másnap ellátogatott a magyar származású amerikai milliárdos üzletember, George F. Hemingway – később a Honvéd FC tulajdonosa is volt – által frissen alapított Orient Rt.-be, ami a rendszerváltás környékén száznál több egykori vendéglátócéget privatizált, és két nap alatt üzletet is kötöttek. A négy alapító letett százezer forintot, amit felújításra fordítottak. Kalákában nekiálltak székeket festeni a haverokkal, ácsoltak egy galériát, és külföldi példák – leginkább az amszterdami de Kroeg kocsma – alapján kialakítottak egy helyet, ahol hideg a sör, meleg a kávé, jók az italok, és ami izgalmas kulturális kezdeményezéseknek ad teret. Ez lett a legendás Tilos az Á, ami szilveszterkor nyílt meg.

A kétszintes üzlethelyiség még a századfordulón épült, eredetileg is vendéglőnek. Egykori borospincéje 1989 végén még vízben állt, de szeptemberre már koncertezésre is alkalmas volt. (Ez a mai Trafik Klub.) Az üzemeltetők a mai Természettudományi Múzeum helyén álló – később leégett – Alfa Moziba szerettek volna egy nagyobb koncerttermet is gründolni, de ez nem jött össze.

Mikszáth Kálmán tér, a Tilos az Á underground szórakozóhely pincéje. Forgács Rezső író Ezra Pound-estje 1990. december 9-én. Krassó György és Fónay Jenő.

Itt startolt a Tilos Rádió

Mindenféle érdekes és értékes ötletnek helyt adott a Tilos az Á: keddenként a Szabad Kezdeményezések Hálózata, szerdánként a Fidesz alakuló külügyi tagozata járt ide munkamegbeszélésekre. Hétfőnként a Kontroll Csoport zenekarból ismert Kistamás László által alapított Vákuum TV élő médiaperformansz adásait élvezhette az 50-100 fős publikum. Színházi és képzőművészeti elemekkel átszőtt műsorszámaikba bevonták a közönséget is, így lett az alkotóközösségnek oszlopos tagja Till Attila, akinek innen indult a karrierje. Csaposként itt dolgozott Szabó Győző színész, aki a Katona József Színházban alkotó Vajdai Vilmos színész-rendezővel itt alapította a TÁP (Tilos az Á Performance) Színházat.

Itt startolt el kalózadóként 1991-ben a Tilos Rádió is. Délelőtt kazettára felvették a műsorokat, amik délután kerültek adásba. Már akkor sok zene szólt a Tiloson, amit főleg a szórakozóhely legendás DJ-jének, Palotai Zsoltnak lehetett köszönni – máig a nemzetközi hírű lemezlovast tekintik minden modern magyar DJ atyjának.

Az egykori törzsközönség és a működtetők egy része a hazai kulturális színtér mellett a médiában is felbukkant, a Magyar Narancsban vagy a 2000-ben elinduló Rádió C-ben, ami az első hazai roma rádió volt – szintén a kerületben.

Az „Á” 1995-ig működött. Sok minden megváltozott addigra a szcénában, rengeteg új rivális hely nyílt, és hatósági zaklatásokkal is küzdeniük kellett, az alapítók szerint részben azért, mert valaki szemet vetett a helyre.

A Krúdy utca és környéke

A szomszédban nyílt meg a nagyon kicsi, ám roppant hangulatos Könyves Kávézó, ami egyszerre volt könyvesbolt és kávézó, valamint kulturális találkozóhely. Ebből lett a Képes Kávézó galéria, majd itt nyílt meg a Lumen, ahol nemcsak fogyasztani lehetett, de mindig voltak izgalmas fotókiállítások is. Ez a hely a mai  működik, igaz a vendéglátás már inkább a nagy Lumenben folyik a Horánszky utcában. A ’90-es évek elején a Tilos az Á példáján felbuzdulva sorra nyíltak a szórakozóhelyek a környéken.

Ilyen volt az underground színtér ismert figurája, Kerényi Tódor Krisztián által alapított Egocentrum is a Lőrinc pap téren, aminek különlegessége volt, hogy egyetlen hajnali órát leszámítva – amikor takarítottak – egész nap nyitva állt a bohém közönség előtt. 1993 elején zárt be a hely, később a Cirko-Gejzír mozi működött a helyén, ma egy cseh sörözőt találunk itt.

A Krúdy és Szentkirályi utca sarkán állt a Darshan Café, vagyis a „kisdarshan”, ahol mindig jó zene szólt és nem összetévesztendő a mai Darshan-udvarral az utca túloldalán. Mellette volt a Nothin’ But The Blues Pub 1993-tól, itt az élő zene miatt voltak konfliktusok a környékbeli lakókkal, így inkább kamara jellegű, dobmentes koncerteket tartottak. A közeli Total Car a keményebb zenék kedvelőit várta, esténként rock és metál szólt a ’90-es évek elején, míg át nem költöztek a Nyugati mellé, ott váltak a rockerek ikonikus helyévé.

A Krúdyban működött az Indiego lemezbolt, a CD-Fű teázó és lemezbolt, sorra nyíltak az underground divatüzletek és kis galériák, a környék ilyetén átalakulása hozta el azt is, hogy sétálóutcává vált a Krúdy egy része.

A ’90-es évek közepétől a Puskin utcában üzemelt az egyetemista közegben népszerű Erdős Café. Az ELTE pincehelyisége egyszerre nyílt az egyetem udvarára és az utcára, napközben büfé volt, esténként zenés-táncos bulik otthona.

A másik legenda: a Fekete Lyuk

Egyesek szerint a Golgota utcai Fekete Lyuk volt mindennek az elindítója, amit a Tilos az Á kapcsán is emlegetett Kistamás László alapított még 1988-ban, a Vörösmarty Művelődési Ház (a Kolónia egykori bálterme) alatt. A régi Kolónia munkásainak létrehozott közösségi fürdő helyén működött évekig a hazai underground talán legismertebb keltetője. Soha előtte és utána nem volt ilyen hely, ami ennyire össze tudta volna fogni a szubkultúrák képviselőit. Tény, hogy a Lyuk és a Tilos az Á közönsége között volt átfedés, de utóbbi egyértelműen értelmiségibb közeg volt.

Golgota út, Fekete Lyuk, alternatív klub a Vörösmarty Művelődési Ház pincéjében.

Az alternatív, dark és punkmozgalom központi helyén rengeteg neves külföldi zenekar is megfordult. Itt üzemelt a Nagy Feró által alapított független kiadó és stúdió, hogy megjelenést biztosítson az olyan, akkor még alig ismert kisebb zenekaroknak, mint a Kispál és a Borz vagy a Pál Utcai Fiúk. A Lyuk történetének bemutatása külön cikket is megérdemelne. Két éve a Kiscelli Múzeumban rendeztek kiállítást az egykori Lyuk 30. évfordulójának alkalmából A pokol tornáca címmel.

A Fekete Lyuk bejárata előtt

A szórakozóhely működését nemigen nézték jó szemmel a hatóságok, sok támadást kapott a média részéről is. Állandó volt a környéken a rendőri jelenlét, és bár bent nem voltak nagyobb balhék, a környékbeli parkokban gyakoriak voltak a verekedések. 1994-ben megszűnt a Fekete Lyuk, véget ért egy korszak, és bár történtek próbálkozások az újranyitásra, nem jártak sikerrel.

Részegen, haza

Egy átmulatott éjszaka gyakran ér úgy véget, hogy hazafelé eszik valamit az ember. A mai bulinegyed sok kis büféje épp ezekre az emberekre épít, minden sarkon kapható valamilyen fast food. Régen nem volt akkora a választék. Az egyik ilyen éjszakai találkahely az Uránia mozi mellett a pár éve bezárt Rákóczi pékség volt, ahol franciasalátát is flamózhatott a megéhezett éjszakai vándor, és fél 1 körül készült el a friss óriás sós kifli. És persze ott volt a Horánszky utcában a pékség, ahol szívesen kiszolgálták az éjszakából hazafelé tartókat is. Akik, ha mégsem akartak hazamenni, még mindig beülhettek hajnalban az 1885 óta töretlenül működő Múzeum Kávéházba, ahol világmegváltó beszélgetéseket folytathattak a barátokkal vagy az ott fogyasztó ismeretlenekkel. 

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Fortepan (Szigetváry Zsolt, Urbán Tamás); Arcanum