Programok

Eseménynaptár

Budapest Főváros VIII. kerület
Józsefvárosi Önkormányzat

1082 Budapest, Baross u. 63-67.

06-1-459-2100

hivatal@jozsefvaros.hu

KERESÉS

Nem élhetünk muzsikaszó nélkül

Józsefváros a cigány muzsika bölcsője

2014. július 15. kedd

Nagyszabású ünnepség keretében adták át a Muzsikus Cigányok Parkját a Baross utca és a Szigony utca kereszteződésénél található téren, október 26-án. A parkban felállított négy emlékoszlopon jelenleg nyolc olyan cigányzenészt ábrázoló domborművet csodálhatunk meg, akik Budapesthez és Józsefvároshoz kötődnek, de a magyar zene nagyköveteiként bejárták az egész világot. Később még nyolc zenész emlékének megörökítésére lesz lehetőség az oszlopokon.

Az ünnepség hangulatát a Kállai Kiss Ernő, ifj. Kállai Kiss Ernő, Lakatos Miklós és Déki Lakatos Sándor prímások által vezetett, kiváló cigányzenészekből álló zenekar alapozta meg. „A cigányzene ott születik, ahol a szív terem”- idézte Gárdonyi Géza szavait az ünnepségen Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, aki beszédében kiemelte, hogy az elődök példája, a tradicionális értékek erőt adhatnak a következő generációk számára. „A cigányság számára fontos, hogy az eszményképek és a jó példák követése ösztönző erő legyen a felzárkózásban. De mindez nemcsak nekik, hanem az egész város, sőt az egész magyarság számára fontos”- hangsúlyozta a főpolgármester helyettes.

„Ha bárhol a világban megkérdeznek egy külföldit arról, mi jut eszébe a magyar cigány kifejezésről, akkor egészen biztosan egyetlen dolgot mond: a páratlan zene”- hívta fel figyelmünket Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere ünnepi beszédében. Legyen szó bármilyen korról, bármilyen történelmi időszakról, a cigánymuzsika mindig jelen volt. A cigányság a sorsfordító időkben nemcsak vérét adta a nemzetért, ugyanúgy küzdve a szabadságért, mint bárki más, de a muzsikájával is lelkesítette, és ha kellett, búfelejtésre hívta harcostársait”- mondta Kocsis Máté. A polgármester emlékeztetett arra is, hogy ha van a cigányzenének bölcsője, akkor az Józsefváros. Ezért tartozunk végtelen hálával azoknak is, akiknek most emléket állítunk, hiszen ők nemcsak megadták nekünk ezt az örömöt, de világhírűvé tették a cigánymuzsikát, és világhírűvé tették Magyarországot”– mondta a polgármester.

 

Raduly József fővárosi önkormányzati képviselő beszédében kiemelte, hogy a muzsikus cigány társadalom mindig a cigányság arisztokráciájához, krémrétegéhez tartozott. Példamutató munkájukkal, művészetükkel, értékrendjükkel és életvitelükkel vívták ki ezt az elismerést. Emlékeztette a megjelenteket arra is, hogy a magyar cigánymuzsikusok dicsőséget hoztak a hazának, és a magyarországi cigányságnak – mondta a képviselő. A parkban  Illyés Antal szobrászművész alkotásával 16 világhírű muzsikusnak állítanak majd emléket. Egyelőre 8 művész – Cziffra György, Járóka Sándor, ifj. Járóka Sándor, Berki László, Lakatos Sándor, Bobe Gáspár Ernő, Pertis Jenő és Kozák Gábor József – arcképének leleplezésére került sor.

Az ünnepség műsorvezetője Nemcsák Károly színművész volt, aki László Mária Zengjen fel a muzsika! című versét is elszavalta a jelenlévőknek. Mága Zoltán, Prima Primissima díjas hegedűművész például többek között arra emlékeztetett, hogy a magyar cigányzenészek szerte a világban magukkal viszik országunk jó hírét. Nekik köszönhetjük azt, hogy a magyar cigányzene nemcsak a magyar kultúra, de a világörökség része is – mondta a hegedűművész, tisztelegve az emlékoszlopokon szereplő cigányprímások emléke és munkássága előtt.

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben