A tárlat apropóját az adja, hogy 2013-ban ünnepeljük Bethlen trónra lépésének 400. évfordulóját. Arra a trónra, amely – a szó átvitt értelmében – nem volt mindig a legkényelmesebb a benne ülőknek, de a szó szoros értelmében is kényelmetlen tudott lenni, ha az embernek volt egy égetnivaló unokaöccse, Kemény János, aki nem állhatta, hogy a fejedelmi székben szunyókálnak a kutyák, így telerakta rajzszögekkel. Természetesen, ahogy ez lenni szokott, nem a kutyákat szúrták meg a szögek, hanem Bethlen Gábort, aki megtiltotta, hogy megbüntessék a csínytevőt. Ez a történet is fontos helyen szerepel a kiállításon, hiszen láthatjuk Bethlen trónszékét. Ezzel is kidomborítva a nagy fejedelem emberi oldalát. A kiállítás is Bethlen személyiségére koncentrál, bemutatva bírálóinak véleményét is, de dicséret is jut bőven, mert azzal még az ellenfelei is egyetértettek, hogy kivételes képességű diplomata, politikus, hadvezér, igazi nagyformátumú, karizmatikus egyéniség volt.

Sajnos Bethlen udvarából csak kevés tárgyi emlék maradt ránk (ezeket is bemutatja a kiállítás), de levelei és naplói máig kutathatóak, vizsgálhatók, és ezekből derül ki, hogy a fejedelem igazából milyen ember is volt. A tárlat inkább Bethlen gondolataira, cselekedeteinek mozgatórugóira és azok hatásaira koncentrál.

A Magyar Nemzeti Múzeumban azt tartják az egyik fő célnak, hogy új értelmet adjanak a „történeti kiállítás” múzeumi tematikájának, és ezzel az új felfogással a fiatalabb generációkat is becsalogassák a kiállításokra, ezért a tárlaton végig érintőképernyős monitorokon juthatunk hozzá a fontos információkhoz. Végezetül pedig egy kis moziélményben is részünk lehet, hiszen a kiállítás végén egy kivetítőn folyamatosan láthatóak lesznek a Bethlen Gábor életével foglalkozó mozi-, tévé- és dokumentumfilmek.

Bethlen Gábor arcképével naponta találkozhatunk, hiszen az ő portréja díszíti a 2000 forintos bankjegyet, amelynek hátoldalán Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között című festményéről készült metszet látható.