A nyolcadik kerület korábban évekig a legrosszabbak közé tartozott Budapesten, ma már azonban a magyar főváros üde kulturális-művészeti színfoltja - írja a The New York Times. Józsefváros - ahol az épületek falain helyenként még ma is látszanak golyónyomok az 1956 forradalomból - egykor a lopás és prostitúció szinonimája volt.
Az utóbbi tíz évben viszont más lett a pesti kerület: 2000-től a biztonsági kamerák felszerelésével jelentősen visszaszorult a bűnözés, galériák és kávézók tűntek fel, megélénkült az éjszakai élet a pompás 19. századi épületek között.
A nyolcadik kerület - jóllehet keleti feléből még tűnt el teljesen a bűnözés - sokszínű, bohém művészeket vonzó negyeddé vált. Egykor még azt tanácsolták a turistáknak, kerüljék el a körzetet, ahol ma már művészeti központok, szórakozóhelyek várják őket.
A kulturális kiindulópontot jelentő Magyar Nemzeti Múzeumon kívül ebben a kerületben működik a 2008-ban nyílt Budapest Jazz Club, ahol a közönség hazai és nemzetközi koncerteket élvezhet. A Zappa Caffe a 90-es évek föld alatti, alternatív rockzenei koncertjeinek világát idézi, a vendégek kellemes hangulatban, élő rock, jazz és blues zene mellett fogyaszthatják el vacsorájukat. A Lumen fotóművészeti galéria és kávézóban magyar és külföldi fényképészek munkái láthatók, az Ateliers pro Arts kortárs művészeti központ mellett vidám étterem várja a látogatókat.
Az eredeti cikket itt olvashatja:
Józsefváros kulturális tartalékainak, és különösen a Palotanegyedben található páratlan kulturális és építészeti örökségnek a kiaknázásra indította a Józsefvárosi Önkormányzat az Európa Belvárosa Programot, amelynek keretében számos kulturális rendezvény lesz az idén. Az Európa Belvárosa Program rendezvény naptárát hamarosan honlapunkon is megtalálja. |
A New York Times újságírójának, Alex Crevarnak Józsefváros bemutatásában nyújtott segítségéért köszönetet mondunk a Budapest Beyond Sightseeingnek és Zentai Oszkárnak, az önkormányzat ifjúsági- és sport tanácsnokának. |