Kiindulásként a jelenlévők Kádár Bálint építész, a BME Urbanisztikai Tanszékének oktatója  előadásában a Palotanegyed turisztikai fejlesztési koncepciójának vitaanyagát ismerhették meg, amelyet Egry Attila alpolgármester ajánlott a figyelmükbe. Az önkormányzat számára készített koncepció három kérdéskörben fogalmaz meg javaslatokat: mit, kinek és hol fejlesszünk turisztikailag a negyedben?

Turisztikai fejlesztés

A globalizált világban az egyediséget és az élményeket keresik az emberek, az autentikusságot, a helyi specialitásokat.  Kádár Bálint szerint a Palotanegyed erre kiválóan alkalmas: egy történelemmel és kultúrával átszőtt műemléki városrész, ahol a múlt örökségét megélhetővé és lakhatóvá tette a jelen kialakítása. A bemutatott koncepció szerint a turisták számára „kapukat” kell nyitni a Palotanegyed határain, hasonlóan, mint a Kálvin téren történt. Ezenkívül új funkciót kaphatnának a jelenleg szinte átjárhatatlan tömbök (a Nemzeti Múzeum kertje, a Magyar Rádió épületkomplexuma és udvara, az ELTE tömbje, a Trefort-kert, a Semmelweis Egyetem tömbje a szép kertjével, amely szintén kapu lehetne, egészségturisztikai szereppel stb.).  Nagyon fontos a jelenleg is forgalmas Bródy Sándor és  Rökk Szilárd utca fejlesztése, összekötve az új funkciót kapó Gutenberg térrel.  A fejlesztési stratégiára azért van szükség, mert ennek hiányában a szomszédos Erzsébetvároshoz hasonlóan bulinegyed alakulhat ki, de szintén negatív példa Prága vagy Velence, ahol a helyiek kiszorultak a saját belvárosukból. A Palotanegyednél az lehet a stratégia, hogy azért vonzó, mert élhető. Itt el lehet mélyülni, vagy meglesni a helyiek életét, bekukkantani a hangulatos belső udvarokba. Így a helyiek is részt vesznek a turisztikai fejlesztésben, egyrészt mint kínálati oldal, másrészt mint fogyasztó, szórakozó, vásárló, közösséget kereső szereplők.

Hagyományok és kultúra

„A koncepció még formálódik, egyes elemei azonban már az Európa Belvárosa program második szakaszában meg is valósulnak” – mondta Szilágyi Demeter önkormányzati képviselő. Egry Attila alpolgármester hozzátette: amit biztosan támogatni fog az önkormányzat, az a kulturális programok, a hagyományok megőrzése, az épített környezet rendbe tétele, annak a nyüzsgésnek a visszahozása, ami 80 évvel ezelőtt jellemezte ezt a negyedet. Ehhez pályázati pénzeket és saját forrást is felhasználunk, de szükség van a turistákra is, hogy megéljenek a kis üzletek. Az önkormányzat pedig mindent meg fog tenni az éjszaka nyugalmának a megőrzéséért és  a negyed tisztán tartásáért.

Két keréken

Az élhető város része a kerékpározás is. Liptai Orsolya, a Magyar Kerékpáros Klub belvárosi szervezetének képviseletében felhívta a figyelmet a több éve működő „Bebiciklizés” programjukra, amelynek maga is instruktora. Fontos, hogy a kerékpárosok láthatók legyenek és jól lássanak (lámpa, fényvisszaverő matricák a kerékpáron), és meglegyen a szemkontaktusuk a többi közlekedővel (autósokkal, gyalogosokkal). A legfontosabb pedig, hogy csakis az úttesten kerékpározzanak. Ne „járdázzanak”, mert a gyalogosok mozgása sokkal kiszámíthatatlanabb, a két mozgás közötti sebességkülönbség sokkal nagyobb, mint az autókhoz képest. Pláne nem szabad nagyobb tömegbe behajtani kerékpárral. Aki siet, az száguldozhat az Üllői és a Rákóczi úton, vagy a Nagykörúton.