A tárlat a múzeum saját plakátgyűjteményének nagyrészt még soha ki nem állított darabjaiból, valamint világháborús relikviákból állt össze. Köztük józsefvárosi mozik műsorait, illetve kerületi vállalatok termékeit is bemutatva.

Négy korszak, különböző hangulatok

A négy teremben kiállított plakátok az évtized négy jól elkülöníthető korszakát idézik fel. A szervezők ugyanakkor figyeltek arra is, hogy a kiállítótér hangulata illeszkedjen a korszakok szelleméhez, hangulatához. Ennek megfelelően az első teremben a boldog békeidők utolsó éveinek plakáttermését láthatjuk, itt színes papírmadarak, hinta és kellemes hangulat fogadja a látogatókat.

A második terem a háború kezdetéről, az előkészületekről szól, itt a toborzó- és adományozásra felszólító plakátok mellett, többek között a fronton töltényhüvelyből készített emléktárgyakat, vivát-szalagokat és más relikviákat is láthatunk. A harmadik, a mementóterem, a háború borzalmait mutatja be, míg az utolsó kiállítási tér a háború végét, a trianoni döntést és a proletárforradalmat jeleníti meg.

Párbeszéd múlt és jövő között

A kiállítást megnyitó Schmidt Mária szerint a plakát a vizuális művészetnek egyfajta csúcsterméke, amely a kor egyik legfontosabb kommunikációs eszköze is volt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy ezt az eszközt az antant hatalmak az ellenséggel szembeni uszításra, a közvélemény befolyásolására is hatásosan használták fel.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a tárlat hozzájárulhat a párbeszéd újraindítására múlt és jövő között. A kiállítás október 18-áig látogatható.